Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 11. szám - Az átmeneti jellegű külön birói és ügyészi státus törvény tervezete

mely szerint a jegyzők és joggyakornokok tarthatatlan előléptetési viszonyainak mikénti orvoslása "szintén a közgyűlés napirendjére tűzessék, az osztálygyűlés szintén elfogadja, erre az igazgatóságot felkéri, s a közgyűlési kiküldöttet a budapesti jagyzők által előter­jesztett javaslat támogatására utasítja. A tárgysorozat kimeríttetvén s egyéb indítvány elő nem terjesztetvén, elnök az ülést berekesztette. 9. Nagyvárad. Jegyzőkönvv felvétetett Nagyváradon, az Országos líirói és Ügyészi Egyesületnek 1910. évi október hó 1. napján tartott osztályüléséről. Jelen voltak : dr. Csulyok Béla, Nizsalovszky Endre, Biszler­szky Elemér, dr. Várkonyi Gábor kir. lörvényszéki bírák. Kocsán János kir. járásjbiró. dr. Kármán Elemér kir. ügyész, dr. Encsy Kálmán Váradi Imre és Fábry Albert kir. törvényszéki jegyzők, dr. Csulyok Béla mint az osztály titkára bejelenti, hogy az osztály elnöke valamint társelnöke a megjelenésben akadályozva vannak s felkéri az osztályt, hogy a mai ülésre elnököt \álasszon. Az osztályülés elnökévé dr. Csulyok Béla egyhangúlag megválasz­tásán, az elnöki széket elfoglalja s a megjelentek üdvözlése után az osztályülést megnyitja. Elnök a jegyzőkönyv vezetésével Fábry Albert törvényszéki jegyzőt megbízza, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Nizsalovszky Endre és dr. Várkonyi Gábor bírókat kéri fel. Ezután megállapítja az elnök, hogy az osztály tagjai az ülésre szabályszerűen meghívattak. A meghívók 7. alatt a jelen jegyző­könyvhöz csatoltattak. Közli az elnök, hogy az osztály ülés első tárgya a kiküldöttek megválasztása az 1910. évi október hó lG-án Győrben tartandó közgyűlésre. Az 1910. éri októben 1. napján tar­tott választmányi ülésen a választmány ide vonatkozólag ugy hatá­rozott, hogy tekintettel arra, miszerint az alapszabályok szerint csupán 50 korona használható fel a kiküldött költségeinek a fede­zésére, a nagyvárady osztály csak egy kiküldöttel képviseltesse magát az osztály költségén, természetesen örömmel veszi, ha saját költsé­gükön minél többen jelennének meg mint az osztály kiküldöttei a közgyűlésen. A választmány dr. Csulyok Béla megválasztását hozta javaslatba. Dr. Kármán Elemér kir. ügyész és dr. Encsy Kálmán jegyző bejelentik, hogy a közgyűlésen saját költségükön hajlandók megjelenni. Határozat: Az osztály az 1910. évi október 16-án Győrben tartandó közgyűlésre kiküldöttként dr. Csulyok Béla titkárt egyhangúlag megválasztotta s mint képviselőket saját költségükön dr. Kármán Elemér kir. ügyész és dr. Encsy Kálmán jegyzőt is kiküldi s erről az igazgatóságot, valamint a győri osztályt értesíti. Nizsalovszky Endre indítványára az osztályülés elhatározta, hogy a kiküldötteket megbízza, hogy az osztályokat az 1911. évben tar­tandó közgyűlésre Nagyváradra hivják meg. Az osztályülés második tárgya : A pozsonyi osztály átirata tárgyában a válaszlmáy javas­lata : Elnök ismerteti a pozsonyi osztály átiratát, amely szerint a pozsonyi osztály csatlakozásra szólítja a nagyváradi osztályt azon határozati javaslatához, amely szerint az osztály az igazgatósággal szemben bizalommal viseltetik s annak önzetlen munkálkodásáért köszönetet mond. A nagyváradi osztály választmánya azt a javas­latot terjeszti az osztályülés elé, hogy az osztály csatlakozzék a pozsonyi osztály határozati javaslatához. Az elnök egyhangú hatá­rozatként kihirdeti, hogy a nagyváradi osztály a pozsonyi osztály határozati javaslatához csatlakozik s a maga részéről is kifejezést ad annak, hogy az igazgatóság működésével teljes mértékben meg van elégedve annak működésében megbízik s munkálkodásáért köszönetet mond. Elnök közli, hogy Bary József és Hubert Ottó az egyesület igazgatósága elé az alapszabályok 11. §-ának módosítása tárgyában egy együttes indítványt terjesztettek. Ennek az indítvány­nak az a lényege, hogy az osztályok, amelyek az igazgatóság elé oly fontos emlékiratot, javaslatot vagy indítványt terjesztettek, a melynek az érdemleges elbírálására a közgyűlés van hivatva, vagy a melynek az a czélja, hogy az igazgatóság valamely kérdésben az igazságügyi kormányhoz előterjesztést tegyen, egy vagy két kikül­döttet mint rendkívüli igazgatósági tagot küldhessenek az igazgató­sági ülésekre. Az alapszabályok 11. gátiak a módosítása tárgyában a nagyváradi osztály már küldölt be az igazgatósághoz, ennek a javaslatnak pedig az a lényege, hogy az osztályok elnökei az igaz­gatóságnak hivatalból legyenek a tagjai, t gj a Bary József és Hubert Ottó indítványának, mint az osztály ismertetett javaslatának az egyesületi együttműködés szükségessége, az igazgatóság műkö­dése iránti bizalom nagyobbodása és az egyes osztályok működésé­nek szükséges lokozása "az indító oka. Minthogy azonban az osz­tály javaslatának az elfogadásával az egyesületnek egy felelte nehe­zen mozgó szerve volna az igazgatóság s rendkívüli nagy anyagi áldozattal is járna az igazgatósági ülések megtartása: tekintettel továbbá arra, hogy a Bary-Hubert-féle együttes indítvány ugyanazon czéll de előnyösebben szolgálja kívánatos volna, hogy ha az osztály a tett javaslatát visszavonná s magáévá téve a Bary-Hubert léle együttes indítványt, azt mint az oszlályülés indítványát kivánná a közgyűlésen tárgyalni. Többek hozzászólása után az elnök kihirdeti az osztályülés következő határozatát: Az osztály az alapszabályai II. §-ának a módosítása tárgyában telt javaslatát visszavonja s helyette magáévá teszi a Bary József és Hubert Oltó együttes indítványát. Felkéri az igazgatóságot, hogy az osztály javaslatát a közgyűlés napirendjéről vegye le, s a közgyűlés a Bary József és Hubert Oltó együttes indítványát, mint az osztály indítványát tár­gyalja. Felkéri a kiküldötteket, hogy az említett együttes indítvány elfogadására mindent kövessenek el. Nizsalovszky Endre bíró kívá­natosnak tartaná, hogy osztályülések alkalmával társas vacsorák tartassanak s indítványozza, hogy a legközelebbi osztályülés egy vacsorával kapcsolatban tartassék meg. Dr. Csulyok Béla elnök azon a véleményen van, hogy az osztály minden nőnapban ren­dezhetne egy társas összejövetelt, amelyen nemcsak az egyesület tagjai, hanem a bíróság tagjai tekintet nélkül arra, hogy az egye­sületnek tagjai-e vagy sem megjelenhetnének. Nizsalovszky Endre indítványozza, hogy az első társas összejövetel a győri közgyűlés megtartása után rendeztessék s a kiküldöttek ez alkalommal számol­janak be az eljárásuk eredményéről, Az elnök határozatként kimondja, hogy az osztályülés a társas összejöveteleket kívánatosnak tartja. Megbízza az oszlályülés az elnökséget, hogy a győri közgyűlés meg­tartása után egy társas összejövetelre határnapot jelöljön meg s a melyen a győri kiküldöltek az eljárásukról beszámolni lesznek szí­vesek. Dr. Encsy Kálmán jegyző indítványozza, hogy tartson az osztály időszakonként önképzési ezélzó öszszejöveteleket, amikor a bírói gyakorlatban (elmerülő kétséges eseteket tegye vita, eszme­csere tárgyává. Többek hozzászólása után az osztályülés ugy hatá­rozott, hogy az osztály kívánatosnak tartja, hogy a gyakorlatban felmerülő vilás esetek felelt az osztály tagjai eszmecseréket folytas­sanak, ugy azonban, hogy ezen viták a formaságok mellőzésével, szabad előadás utján történjenek. Az osztályülés ezen eszmecserék idejét a kitűzendő társas összejövetelek előtti időben állapítja mee A pontosabb idő megjelölését az elnökségre bizza. Egyéb ;* nem tétetvén az elnök az ülést berekesztette. j^\z átmeneti jellegű külön bírói és ügyészi státus törvény tervezete. Készítette: Buócz Imre, albiró.* I. §. A birák és ügyészek az I—V , a jegyzők a VI—VII. fizetési osztályba soroztatnak a jelen tervezet alább közölt táblázatos ki­mutatása szerint. 2. §. .loggyakornoki állások csak törvényszéki szék­helyeken rendszeresíttetnek. A joggyakornokot legalább eg) évi ügyvédjelöltség, legalább a jogtudományi államvizsga vagy a teleles szigorlat alapján, a törvényszéki elnök állal kijelölt három pályázó közül az ítélőtáblai elnök nevezi ki (legalább 1600 korona évi segély­díjjal). :•!. §. Egv évi próbaszolgálat ulán a kir. törvényszék teljes ülésének indokolt véleménye alapján az igazságügyminiszter a jog­gyakornokot — a mennyiben VII. fizetési osztályú jegyzői állás üresedésben van — hivatalból s a joggyakornoki állás elfoglalásá­nak időrendje szerint VII. fizetési osztályú jegyzővé kinevezi. \. §. Az egy évi próbaszolgálalol a törvényszék teljes ülése kivételesen újabb egy évre meghosszabbíthatja, melynek sikertelensége esetén az illető állása alól haladéktalanul felmentendő. 5. A joggyakorlat öt évig tart, melyből két évnek az ügyvédi vagy bírói vizsga letétele utáni időbe kell esni. Három évi joggyakorlat után, melybe az egj évi kötelező ügyvédjelöltség is beszámítandó, a joggyakornok vagy jegyző bírói vizsgára, a mennyiben a jogtudorságot megszerezte, ügyvédi vizsgára jelenlkezhetik. 6. §. E vizsgák valamelyikének letétele után, a mennyiben VI. fizetési osztályú jegyzői állás üresedésben van, a jegyző a vizsga letételének sorrendjében, rendszerint pályázat nél­kül, az igazságügyminiszter állal VI. fizetési osztály ú jegyzővé ki­nevezendő. Addig is, míg ily állás üresedik, részükre a vizsga le­tételét követő hó első napjától kezdve a nyugdíjba be nem szá­mítbató 100 korona képesítési pótlék utalványozandó. E pótlék a VI. fizetési osztályba történt elólépéssel megszűnik. 7. A bírói kinevezéshez szükséges korhatár a 28-ik életévben állapíttatik meg. 8. §. Az I— III. fizetési osztályú, valamint a lörvényszéki elnöki állások pályázat nélkül, a IV—V. fizetési oszlályú állások rendsze­rint pályázat útján töltetnek be. 9. §. A jegyzők összlétszáma 942. a biráké és ügy észeké 2t>00. A tervezet mellékletét képező táblázatból kitűnik, hogy ezekből az egyes fizetési osztályokra, illetve fizetési fokoza­* Az utolsó rendes közgyűlés határozata értelmében közöljük ezt a tervezett!, a melyet illetően utalunk t. tagtársunknak az Értesítő 1910 márrz. 25. számában közzétett javaslatára is. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom