Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 11. szám

02 zott, javasolja, hogy kérdés intéztessék hozzá az iránt, hogy az egye­sület tagja marad-e továbbra is. A közgyűlés az elnök javaslalát elfo­gadja s annak foganatosítására a pénztárnokot utasítja ; az elnöki jelen­tést tudomásul veszi. 2. A számvizsgáló bizottság előterjeszti jelen­tését, mely szerint az 1910. évi bevétel 113 koronát tesz ki, miből a dologi kiadások után mint pénztári készlet 110 kor. 50 611. ma­radt. A bizottság javasolja, hogy a pénztárnoknak a felmentvényt megadassák. Ezzel kapcsolatban közli az elnök, hogy Valkovils István pénztárnok áthelyeztetése folytán állásáról lemondott; indít­ványozza tehát, hogy a közgyűlés az így megüresedett pénztárnoki állást választás utján töltse be. A közgyűlés a pénztárnok számadá­sát elfogadja és Valkovils István pénztárnok, körmöczbányai kir. járásbirónak a felmentést megadja, egyúttal a nevezett pénztárnok­nak lemondását sajnálattal tudomásul vévén, ügybuzgó munkássá­gáért köszönetét nyilvánítja. Az osztály pénztárnokává Króner Géza kir. törvényszéki bírót egyhangúlag megválasztja s neki a 110 kor. 50 011. készpénzt s a pénztári könyveket átadja. Króner Géza he­lyébe pedig választmányi tagul Leyrer László kir. ügyészt, ennek helyébe számvizsgálóbizottsági tagul Kerekes Zoltán kir. törvényszéki bírót választja meg. 3. A tárgysorozat ama pontja tekintetében, hogy a IX. fizetési osztályból a' Vlíl-ba és ebből a VII. fizetési osztályba az előléptetés automatikusan avagy szelekczió mellett történjék, a közgyűlés egyhangú határozata a következő: Az osztály kívánja, hogy a IX. fizetési osztályból a VlII-ba és ebből a VII. fizetési osztályba az előléptetés automatikusan a rangsor szerint történjék ugyan, azonban a kiváló munkásságú birák részére bizonyos per­czent arányában soron kívüli előléptetésre tér nyujtassék. Ezzel kapcsolatban a Vl.-ik fizetési osztályú birói és ügyészi állásoknak legalább 100 uj állással való szaporítását, a IX. fizetési osztályba sorozott albirói és alügyészi állásoknak eltörlését s a mostani IX— VII. fizetési osztályokba sorozott bíráknak és ügyészeknek a VIII— VII. fizetési osztályokba való aránylagos beosztását kívánja. E hatá­rozat meghozatalánál az osztály tagjait a következő szempontok vezették: Az 1908. évi VI. t.-czikknek az automatikus előlépési előkészítő rendelkezései az általános tapasztalat szerint a munka­kedv fokozására avagy a munka minőségére mi befolyással sem voltak. Némi megnyugvást idézett elő azokban az elégedetlenkedők­ben, a kik csekélyebb szorgalmuk és munkájuk gyengébb minő­ségénél fogva kedvezőbb előmenetelre nem számíthattak, de viszont lehangoltságot, elégedetlenséget sőt elkeseredést szült azokban, a kik az igazságszolgáltatás terén eddig is hasznos, elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki s a kik magasabb képzettségük, fárad­hatatlan szorgalmuk és munkájuk alaposságánál fogva a kivételes elbánásra, a soronkívüli előléptetésre éppen az igazságügy érdeké­ben érdemesek. A legnagyobb igazságtalanság és méltánytalanság az alsó fokon is egyenlő mértékkel mérni azt, a ki kiváló jogi is­mereteit, a munka iránti előszeretettel, teljes ügybuzgósággal és minden téren közmegnyugvással és elismeréssel igyekszik érvényre juttatni, nemkülönben azt, a ki csak a kötelesség parancsszavának engedve, avagy a hátrányos következményektől tartva, egykedvűen,, csekélyebb ügyszeretettel és tudással végzi a reá bizott feladatot; aj kinél nincs meg a szorgalomnak az a foka és a tudásnak az a mérve, amely szükséges ahhoz, hogy az átlagon felül emelkedjék. A képesség, szorgalom és a produkált munka mennyisége s érté­kénél fogva kiválóbb munkaerőknek kedvezőbb, gyorsabb haladását a közepes, vagy azon aluli munkaerőkkel szemben az első fokon is lehetővé kell tenni, mert csak így lehet a hivatásnak magaslatán álló jobb erőket méltányosan kielégíteni s az igazságszolgáltatás érdekében megtartani s viszont a kevésbé jobb erők munkakedvét és alkotási képességét fokozni. Bizonyos fokú nemes verseny szár­maznék, melyben az erősebb magával ragadná a gyengébbet, illetve a gyengébb utóiérni igyekeznék az erősebbet. Ennek az igazság­ügyre kétségtelenül rendkívül értékes befolyással bíró nemes ver­senynek kifejlődésére az automatikus előléptetés merev alkalmazása jó hatással nincs. Ezt csak úgy lehetne ellensúlyozni, ha a kiváló minősítéssel birók (legyen ez titkos vagy nyilvános) a gyengébb minősítésüekkel szemben némi előléptetési előnyben részesülnének. Kívánatosnak mutatkozik ez azért is, hogy a bíróságon kívül álló értékes erők az érvényesülés és haladás biztos tudatában az igazságszolgáltatás részére megnyerhelők legyenek. Ezt a gyengéb­bek magukra nézve sértőnek nem tekinthetnék. Az automatikus előléptetés merev alkalmazása csak akkor volna jogosult igények sérelem nélkül megvalósítható, ha egyúttal a biróképzés is refor­máltalnék nkként, hogy a bírósági pálya az átlagon felüli, de lega­láb az átlagos egyének részére volna megnyitva. Legyen meg tehát az automatikus előléptetés, de e mellett a kiváló munkaerők bizo­nyos perczentjének soronkhüli előléptetése is lehetővé tétessék. 4. A birák és ügyészek szolgálati idejének leszállítása kérdésében a közgyűlés azt a kívánságát fejezi ki, hogy a szolgálati idő 30 évre leszállítassék, mert ha a tanári karnak 30 évben van meg­állapíha a szolgálali ideje, a birói és ügyészi kar ezt sokkal több joggal megkívánhatja, tekintettel arra, hogy a birói és ügyész munka­ideje legalább háromszor annyi, mint a tanáré és aránytalanul csekélyebb szabad idejét is a folyton fejlődő joggyakorlat kezelésére kell fordítania, felelőségteljes munkájának elvégzése pedig oly nagy mérvű szellemi tevékenységet vesz igénybe, hogy ez nemcsak lelki friseségét, de testi erejét is idő előtt megőrli. 5. Kívánja a köz­gyűlés továbbá, hogy a birák és ügyészek a fizetési osztályok első és második (okozatába osztassanak be. Indokolja ezt a kívánságot az a körülmény, hogy a bíró és ügyész minden más közszolgálati pályán működő hivatalnoknak megengedett mellékjövedelem szerzé­sétől el van zárva s egyedül fizetésére van utalva; az aránylag jobban javadalmazott VII. fizetési osztályba pedig a mai rossz elő­meneteli viszonyok mellett átlag 46—50 éves korában juthat be. 6. A bírósági jegyzők helyzetének javítását akként véli elérni az osztály és" sérelmeik orvoslása végett azt találja szükségesnek, hogy a IX. fizetési osztályú albirói és alügyészi állások VIII. fizetési osz­tályú birói és ügyészi állásokká átszereztessenek, s az így megüre­sedendő IX. fizetési osztályba a birói képesítéssel biró jegyzők rangsorban neveztessenek ki. 7. A folyó évi október 16-án Győr­ben tartandó évi rendes közgyűlésre az osztály dr. Balogh János osztálytitkárt és Moesz Géza jegyzőt küldi ki s költségeikre egyen­kint 25—25 koronát szerez meg. Egyúttal tekintettel arra, hogy az alapszabályok értelmében az osztály által visszatartható 25% ezen költség fedezésére nem elegendő, felkéri az osztály a központi igaz­gatóságot, hogy engedné meg, miként az osztály 1910. évi bevé­telének 50% kiadásai fedezésére megtarthassa. Ebben a remény­ben a kiküldöttek részére megszavazott 50 kor. kifizetésére az osztály pénzlárnokát utasítja 8. Króner Géza kir. törvényszéki biró azt az indítványt terjeszti elő, hogy az osztály fejezze ki azt a kívánságát, hogy az 1869. évi IV. t.-cz. 12. $-a hatályon kívül helyeztessék, mert ez a rendelkezés nem hogy megkülönböztetné a birót, hanem egyenesen sérti, miután azt a feltevést foglalja magá­ban, hogy a biró a jelzett szakaszban felsorolt állásokban érdek­telenségét megóvni nem tudná és ily irányú tevékenysége birói lisztének gyakorlására hátranynyal járna. Ez a feltevés meg nem állhat, mert a bírónak a megjelölt körben való közreműködése az igazságszolgáltatás érdekeit egyáltalán nem veszélyeztetné, sőt csak a közérdek javára válna a fegyelmezett és jogban jártas bírónak ebben a munkakörben való tényleges részvétele. Indítványozza, hogy ez a kívánság a győri közgyűlésen indítvány formájában előterjesz­tessék. A közgyűlés Króner Géza indítványát egyhangúlag elfogadja. 9. Dr. Balogh János titkár előterjeszti azt az indítványt, hogy lépé­sek tétessenek abban az irányban, hogy a birói hivatalos kikülde­tések esetén járó napidíjak felemeltessenek, mert a 14 év előtt megállapított napidíjak az azóta lényegesen megváltozott életviszo­nyokkal arányban nem állanak és mert a birónak hivatalos útjai alkalmával is állásához mérten kell élnie. Javasolja, hogy az osz­tály ezt a kívánságot a győri közgyűlés elé indítvány alakjában előterjeszsze. A közgyűlés dr. Balogh János indítványát elfogadja. Egyéb indítvány nem tétetvén, elnök köszönetét fejezi ki a tagok­nak és a gyűlést berekeszti. 4. Szolnok. Jegyzőkönyv felvétetett az Országos Birói és Ügyészi Egyesület szolnoki osztályá­nak Szolnokon, 1910. évi szeptember hó 26-án megtartott üléséről. Jelen voltak: Dr. Félix Antal kir. tvszéki elnök, az osztály el­nöke, dr. Kemény Zoltán kir. tvszéki biró, titkár, továbbá dr. Mil­lasevits Sándor kir. főügyész-helyettes, dr. IstvánfJ'y Gyula, Safáry Kálmán kir. ítélőtáblai birák, Horváth Vilmos kir. tvszéki biró, dr. Koller Kálmán kir. jbiró, Bodnár Ferencz, dr. Korcsai/ Gyula, Bakóczy István, dr. Világhy Alfréd kir. Ivszéki birák, dr. Rosti Mi­hály kir. ügyész, Varjas Ödön kir. járásbiró, dr. Brandt József Gyula kir. tvszéki albiró, Fehér Kálmán, dr. Folkmann Jenő kir. tvszéki jegyzők, Pless György, Bataky Bezső kir. tvszéki és Mé­száros Béla kir. járásbirósági joggyakornokok. I. Elnök az ölési a megjelent tagok üdvözlésével megnyitván, a jegyzőkönyv vezetésére Fehér Kálmán osztályjegyzőt, hitelesítésére pedig dr. Millaseviti Sándor kir. főügyészi helyettest és Horváth Vilmos kir. tvszéki birói kéri fel. II. Dr. Kemény Zoltán titkár ismerteti az osztály pénz­tárosának a számvizsgáló bizottság által már megvizsgált s az osz­tály vagyoni viszonyaira vonatkozó számadását és jelentését a be­mutatja a hátralékos tagdíjakra vonatkozó egyénenkénti kimutatást. Az osztályülés a számadást és a pénztárosi jelentést tudomásul veszi s utasítja a pénztárost, hogy az alapszabályok 23 §-a értel­mében a tagdíjhátralékokat feltüntető egyénenkénti kimutatást az egyesület pénztárosának f. é. szeptember havának végéig küldje be. III. Elnök előterjeszti a választmánynak a f. évi október hó 16-án Győrött megtartandó egyesületi közgyűlésen a szolnoki osztályt kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom