Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 1. szám - Az igazgatóság jelentése az 1908-1909. egyesületi évről

iO Gikln Sándor (Nagyszeben) kéri, hogy az igazgatóság vegye le a napirendről ezt a pontot, meri szükséges, hogy a lagok bővebb tanulmány tárgyává lehessék. Bellus Zsigmond (Kecskéméi felvilágosítást kér azokról az előnyökről, melyek e 3%'-os megterheléssel járnának. ///•. Márkus Dezső főtitkár utal mindazokra az előnyökre, melyek az előző pontokban foglalt kívánságok teljesítése esetén a birőra (ügyészre) és családjára háramolnának, már pedig e kívánalmak csak akkor mehetnek teljesedésbe, ha ezt a bírói és ügyészi kar a j maga erejéből, ezzel az olcsó önbizlosílással teszi lehetővé. I lal arra, hogy hasonló — bár kisebb összegű — hozzájárulást ismer a M. A. V. alkalmazottainak nyugdíjszabályzala, az osztrák nyugdíjtörvény, az Ausztriával közös intézményeknél alkalmazottakra és (1909. szcpiembér óla) a közös hadsereg havidíjasaira érvényes nyngdijszabályzat, a melyek azonban kisebb előnyöket is nyújtanak. A közgyűlés nagy többsége az igazgatóság javaslalát elfogadja. 15. Zakariás István (Lúgos) a következő pontot indítványozza a javaslat kiegészítéséül: «A nyugdíjra, valamint az özvegyi ellátásra és a nevelési járulékra való igény megszűnik s ehhez képest a lenti ezimeken már folyósított szolgáltatások is megszűnnek, ha az illető igényjogosult a imii/i/iir líllaiii/iolf/iirsái/ii/ elveszti.» A közgyűlés ezt az indítványt egyhangúlag elfogadja. l!í. Elinti; ezután a fegyelmi törvény módosítására vonatkozó igazgatósági javaslatol bocsátja tárgyalás alá. Ladányi Béla (Budapest) indítványozza, hogy az igazgatóság a javaslatot vegye le a napirendről, kiiídje meg nyomtatásban minden tagnak s tűzze a jövő évi közgyűlés napirendjére. Dr. Márkus Dezső főtitkár a halasztási ellenzi, utalással arra, hogy a kérdés egy évnél hosszabb idő óta van az osztályok tárgyalásainak napirendjén. A közgyűlés Ladányi Béla indítványát elveti. Dr. Márkus Dezső főtitkár, megfelelő okfejtéssel, a következőkben terjeszti elő a módosításnál kívánatos főbb irányelvekéi, előrebocsátván azt, hogy a hol az igazgatóság külön intézkedéseket nem javasol, ott lényegükben érvényben maradnának a törvény még hatályos rendelkezései : 1. Fegyelmi vétséget követ el az a biró vagy ügyész (vagy bir. hivatalnok) 1. a ki hivatali kötelességét súlyosan megszegi, vagy 2. a kinek magatartása vagy életmódja hivatali állásának méltóságával össze nem fér. i. A biró vagy ügyész önmaga ellen is kérheti a fegyelmi eljárás megindítását. li. A fegyelmi eljárás megindítása okából a hivatali működéstől fölliiggeszlés nem vonja maga után az illetmények leszállítását. 4. A fegyelmi vétség büntethetősége három év alatt, a bünietés hatálya pedig annak súlyához képest 1—3 év alatt évül el. A büntetés hatályának tartamát a fegyelmi bíróság állapítja meg. •>. Az elévült büntetést a személyi táblázatból törölni kell és annak másolataiban a törölt büntetés nem szerepelhet. 6. Az elnöki megintés nem kerül a személyi táblázatba. Az elnöki megintés ellen az 1871 : VIII. t -ez. i'.K §. szerint a fegyelmi bírósághoz jogorvoslatnak van helye Az 1—6. pontot a közgyűlés egyhangúlag ellogadja. 7. Az áthelyezés ne legyen fegyelmi büntetés, de a fegyelmi bíróság kérelemre is mondhassa ki, hogy a birót a helyi, illetve személyes körülmények következtében más bírósághoz ál kell helyezni. Ilyen cselben a költözködés költségét meg kell téríteni. Ladányi Béla (Budapest) e pontot ellenzi, különösen azért, mert nem intézkedik a javaslat arról, hogy ki kérhesse az áthelyezést? Félix Antal (Szolnok) ily alakban szintén ellenzi a javasol! intézkedést, mert általa oly rés nyílnék meg. melyen ál a politikai küzdelmek hozzáférhetnének a bírói függetlenséghez. Alföldi/ Ede i.Nasybecskerek) ugyancsak ellenzi a javasolt pontot, mert szintén atlól tart. hogy illetéktelen befolyások érvényesülhetnének, különösen akkor, ha a politikában az alkotmányra válságot jelentő irányzatok kerekednének felül. Dr. Márkus Dezső főtitkár megjegyzi, hogy ő soha, semmi körülmények között nem tart attól, hogy a fegyelmi bíróság engedne bárminő befolyásnak és eltérne a pártatlan igazságosztástól: de az igazgatóság nevében azt a módosítást ajánlja minden kétség elosz- | látása végett, hogy az áthelyezést a fegyelmi bíróság csak a/, illető bíróságnak vagy az illető bírónak kérelmére mondhassa ki és hogy j határozata az igazságügyi kormányt feltétlenül kötelezze. Ily módosítással a közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadja. s. A nyugdíjazás fegyelmi büntetés is lehessen. 9. Hivatalvesztésre Ítélés esetén az elitéit az addigi szolgálat idejének megfelelő nyugdíj felerészét kapja. 10. A két országos legfőbb fegyelmi bíróság helyébe a kir. Curia, illetőleg a kir. közigazgatási bíróság teljes tanácsülése lépjen. II A fegyelmi bíróságot nem sorshúzás, hanem titkos szavazással, választás útján kell megalakítani. I gyanigy kell megválasztani a fegyelmi bíróság elnökének helyettesét. A 7 II. pontot a közgyűlés egyhangúlag elfogadja. Szenttamási Miklós Fehértemplom) kérdési intéz az igazgatósághoz, hogy a titkos minősítés eltörlése iráni hol tervez javaslatot.' s hogy nem larlaná-c czélszerűnck azt is felvenni a kérelmek sorába, hogy a fegyelmi eljárás során a bűnvádi perrendtartás szabálya alkalmaztassanak ? Dr. Márkus Dezső lolilkár azl feleli, hogy a titkos minősítés eltörléséi az egyesület már is kérelmezte s e kérdés legkésöb a bírói szervezet reformjánál lesz eldöntendő, bár semmi akadálya sincs a kcríbhi iltbrlisntl A bunvidi perrendtartás szabály nnak v iltozaihn alkalmazását ;i fegyelmi eljárás során czélszerűtlennek tartja, főképpen azért, mert a legyeimi eljárási a lehető leggyorsabban kell lebonyolítani. s f:i!Íiii:!.,ri t/il / v a felvilágosítási ludom isul veszi. 14. Dr. Márkus Dezső főtitkár ezek után ismerteti az igazgatósághoz beérkezett önálló indítványokat. 1. A trencséni osztály indítványozza: c.Azon tapasztalati lényből kiindulva, hogy a bírák közül igen sokan életkoruk 50-ik éve előli halnak el, közel fekvőnek lálszik azon fellevés, hogy a bírák korai elhalálozása a birái működéssel együtt járó fokozottabb szellemi s egyúttal lesl] megerőltetéssel okozali összefüggésben van. Az országos birói és ügyészi egyesüld igazgatósága kerestessék meg aziránt, hogy az osztályok a I a birák elhalálozása okának bejelenlésére felkérje s hogy az állami tisztviselők egyéb testületeitől he szerzemlő stalislikai adatokból állapitlassék meg az, hogj a bíráknak korai elhalálozása az egyéb állami alkalmazottak elhalálozásával hasonló arányban áll-e és a mennyiben a statístikai adatokból konstatálható lenne az, hogy a bíráknak, az egyéb állami alkalmazottakénál nagyobb mérvű korai elhalálozása a bírói működéssel járó nagyobb s fokozottabb szellemi s egyúttal lesli megerőltetéssel okozati összefüggésben áll, tegyen lépéseket aziránt, hogy a birói foglalkozással járó ezen hátrány vagy • a szolgálati idő leszállításával, vagy a javadalmazás emelésével ellensülyozlassék s a birák így a szervezetei az egyéb állami alkalmazottaknál nagyobb mérvben igénybe vevő és gyengítő munkájukért récómpensatióban részesüljenek.') Dr. Márkus Dezső főlilkár az indítványt azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy az igazgatóság a kivánt statisztikai adatok beszerzése iránt a lehetőség szerint el fog járni s az, eredményhez képest fog javaslatot tenni. A közgyűlés ily értelemben az indítványt elfogadja. 2. A/földi Ede (Nagybecskerek) a hivatálos órák beosztása dolgában a következő indítványt terjesztette elő i Életrendünk rzélszerütlensége gyakran szolgáltatott már panaszkodás/a okol. Nem tudunk az. idővel takarékoskodni. A nyugaton legalább annvil dolgoznak mini mi és olt, nyilván a helyesebb időbeosztás következtében, mégis több idő jut a szórakozásra és művelődésre, mint nálunk. Történtek ugyan kísérletek életrendünk ezélszerübbé tételére, de szervezett mozgalom hiányában, eredmény nem n utálkozik. .Munkaidőnk beosztása azl a törekvést árulja el, hogy miképen lehel az. időt legkönnyebben agyonütni. Az idő kiaknázása mellékes czélként szerepel, A hivatalos órák beosztása is annak a rzélnak szolgálatában áll. hogy a hívalaloskodás úgy a délelőttöt, mint a délutánt betöltse. A hivatalos óráknak egyhuzamban, megszakítás nélkül való megállapítása ellen kifogásképen föl szokták hozni, hogy ily beoszlás mellett a hivatalnoknak túlságosai sok szabad ideje marad és ennek csak koresmázás volna a vége Az igaz, hegy meg van nálunk a hajlandóság arra, hogy szabad időnket a korcsmában töllsiik, de ennek is részben a helytelen időbeosztás az oka. A munkaidőnek kettéválasztása következtében a szabad időközök annyira megrövidülnek, hogy a nemesebb szórakozás és művelődés rendszeres beillesztésére alkalmatlanok. A legtöbb ember azl tarlja, bogy ily rövid időre nem érdemes komolyabb foglalkozáshoz látni. A míg mindennapi szabad időnk megfelelően ki nem bővül, nincs kilátás arra, hogv hasznos időtöltéshez szokjunk, pedig az örképzés hiánya általánosan érezhető. Több nyomós ok szól még a hivatalos órák összevonásának a czélszerüsége mellett. A tevékenységhez szükséges erély a munka kezdelén alacsonyabb fokon szokott állni és csak munkaközben emelkedik. Minthogy az. ekként fölgyilemletl erau rendszerint 0—7 óráig áll fönn, ennek az időtartamnak a megszakításával kárba vesz. A munka megkezdésekor és végén a készülődés mindig igénybe vesz löhhkevesebb időtartamot Minthogy ez a munkaidő rovására történik, a hivatalos órák kelléosztása időpazarlással jár. Abban is időpazarlás van. hogy egyszer helyett kétszer kell a hivatalból és a hivatalba jönni-menni. A hivatalos óráknak egyhuzamban való megállapítása szembeszökő anyagi elönvökkel is jár. Kétszer helyett csak egyszer kell a hivatalokat takarítani és ezzel a hivatalszolgai munka jelenlékenven kevesbedik. Nem megvetendő a fűtés és világítás körül elérhető megtakarítás sem. Ha nemcsak délelőtt, hanem külön délül'n is Url a hivalaloskodás, a fűtési idő majdnem megkétszerező lik. A világítás i- lömérdek pézbe kerül télen át és ez a kiadás elenyésző csekélylyé válnék abban az esetben, ha a hivatalos órák nem nyúlnának be zz esti időbe. A mi azt a kérdési illeti, hogv kell-e az iglatóhivatalnak délután '•'< óráig nyitva lennie, erre vonatkozóan az a fülfogás uralkodik, hogy az érvényben levő rendszertől eltérni nem szabad. Ennek a fölfogásnak azonban előítéleten kivul DM alapja nines. Ha a jogkereső közön-ég előzelcs érlesilése nélkül lépne életbe az » szabály, hogy beadványokat esak 2 óráig lehel benyújtani és ha a hlvaUloi "iák beosztásában esak némei) hivatalnál történnének változások, ebből kéuégteleml keletkezhetnének bajok, de általáno- é- rendszeres szabilyozás esetében a jogkereső közönség nehézség nélkül szokhatna ahhoz, hogy ügyes-bajos dolgaiban délelőtt járjon el. Mint a hogy nem dűl Össze a világ a mait, hogv délután B árától reggel K óráig nem fogadnak el a hivatalok beadványokat, éppen ág) nem válnék -enkire hátránvo-á az, hogv a beadványok elfogadásának ideje 2 órakor végződik. Nincs semmi alap annak a föltevésére, bogy a közön-ég a hivalalo- ..ráknak ily beosztásához alkalmazkodni képe- nem volna. Különben i- az a fő. hogv a hivatalos or.ik beosztása ne szolgálhasson alapul arra, hogv eg.ik fél a másikai megelőzhesse. Erről azonban szó sem lehet, mert az Iglatáhivatalok 2 órakor az egvik fél előtt éppen úgy bezárulnak, mini a másik előtt.