Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 8. szám

U-2 területén müködŐ bírákra vonatkozólag is meglörlént. II. Sérelmes továbbá az is, hogy vezető kir. járásbirói állásokra a pályázatok kiírása akként rendeltetik el. hogy a kinevezendő n VII. fizetési osztályba kerül. A választmány ezen sérelmet akként véli mellőzhetőnok. hogy a VIII. fizetési osztályban lévő járásbiró is megbizattassék a vezetéssel és az ily bíró fizetési pótlékban részesüljön. A választmány ezen kérdéseket a közgyűlés napirendjébe felvenni rendeli, és elhatározza, hogy a közgyűlésnek oly irányú indítványt fog előterjeszteni, hogy a jelzett sérelmek tárgyában való interveniálásra a központi igazgatóság kéressék fel. A választmány továbbá egyhangúlag a közgyűlés napirendjére tűzi a jegyzők és joggyakornokok helyzetének megjavítására irányuló és az osztály jegyző illetve joggyakornok tagjai állal benyújtandó memorandumot. A választmány álláspontja e tekintetben a következő. A joggyakornokok 3 hónapig próbaképen díjtalanul alkalmaztassanak, ezután pedig, a mennyiben megfelelnek 1600 K. évi díjazásban részesüljenek. A birói képesítéssel biró jegyzők a IX. fizetési osztályba soroztassanak, az albirói és alügyészi állások természetszerű megszüntetése mellett. Kívánatosnak véli továbbá a választmány, hogy a jegyzők felváltva bizonyos időn át az illető kir. Ítélőtáblánál mint tanácsjegyzők teljesítsenek szolgálatot, a mivel látókörük szélesbednék és egyoldalú alkalmazhatóságuk elkerülhető lenne. A választmány elhatározza továbbá, hogy a f. évben Győrött megtartandó országos gyűlésen a pozsonyi osztály magát képviseltesse, és Ugyanott azon javaslatot terjeszthessék elő a képviseletében megjelentek, hogy az 1911. évben megtartandó országos gyűlés Pozsonyban tartassék meg. Ezen javaslatait szintén a közgyűlés napirendjébe veszi fel. Az elnök indítványára a választmány a közgyűlés napjául 1910. évi június hó 19. napját jelöli ki. Az elnök kilejti, hogy ezélszerű volna, mikép ezen közgyűlésen a legutóbb hozott és a birói szakba vágó törvények alkalmazhatósága és miként való beválása vita tárgyává tétetnék. A választmány összes tagjai az elnöknek ezen előterjesztését egyhangú lelkesedéssel fogadják, és felkérésükre Horváth József az osztály elnöke az 1907. évi XVÍI. trv.-nek, Scheffer Vilmos kir. ügyész a büntető novellának, dr. Sporzon Gyula kir. itélő táblai biró az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-cz.-nek, dr. Levaticb Kálmán kir. it. táblai biró az ügyvitel egyszerűsítési tárgyában kiadott rendeleteknek, dr. Brandisz Pál kir. Ítélőtáblai biró a végrehajtási novellának, a fenti irányban való ismertetését vállalja magára. A mit a választmány köszönettel tudomásul vesz. Az elnök bejelenti, hogy Nagy Dezső pozsonyi kir. törvényszéki jegyző, dr. Just Rikárd és Knapp Ignáez pozsonyi kir. törvényszéki joggyakornokok az egyesületből való kilépésüket bejelentették. A választmány ezen bejelentést tudomásul veszi. Az elnök végül kijelenti, hogy az emiitelt tárgyakon kívül a közgyűlés napirendjére mind azon tárgyakat ki fogja tűzni, a melyek az osztály ügymenetére vonatkoznak, és az alapszabályok értelmében a közgyűlésen beszélendők meg. Az elnök ezután egyéb tárgy hiányában az ülést berekeszti. A jegyzőkönyv belejezve aláíratott. Kmf. Horváth József s. k.. kir. táblai biró, az osztály elnöke, Aixinger László s. k. jegyzőkönyvvezető. II. Jegyzőkönyv felvétetett Pozsonyban 1910. évi június hó 19. napján a pozsonyi kir. törvényszék I. sz. tárgyalási termében az Országos Birói és Ügyészi Egyesület pozsonyi osztályának rendes évi közgyűléséről. Jelenlevők : Horváth József, dr. Brandisz Pál, dr. Levatich Kálmán, dr. Akay Cornél. dr. Sporzon Gyula kir. Ítélőtáblai birák, Panghy Ignáez, Csány Iván, Pongrácz Dezső, Stróbl Vilmos törvényszéki birák, Frankó István, Scheffer Frigyes, Kros János, dr. Thebusz Aladár járásbirák. kraft Károly és Bacsák Miklós albirák, dr. Bolla Árpád törvényszéki biró, Scheffer Vilmos, dr. lienke Nándor, dr. Popovics Szilárd kir. ügyészek, dr. Durr Mór, Beregh Miklós, Nagy Dezső, dr. Aixinger László, dr. Kócsy Ferencz és Habermann Gusztáv jegyzők. Elnökölt: Horváth József kir. táblai biró, a jegyzőkönyvet vezette: dr. Aixinger László kir. törvényszéki jegyző. Az elnök a közgyűlést megnyitja és a megjelenteket üdvözli, ezután a közgyűlés napirendjére áttérve, előterjeszti I. elnöki jelentését, a melynek kapcsán megemlékszik az osztálynak két elhunyt tagjáról: Madár István kir. törvényszéki bíróról és Koncs Elek somorjai kir. járásbiróról. A közgyűlés nevezettek halála feleli mély részvétét fejezi ki és emléküket jegyzőkönyvileg megörökíteni rendeli. Az elnök bejelenti, hogy az egyesület pozsonyi osztályából való kilépésüket dr. Just Rikárd és Knapp Ignáez joggyakornokok jelentették be. a kiknek kilépése azonban az alapszabályok 6. §-a értelmében csakis 2 év inulva lép hatályba. Az egyesületbe való belépésüket pedig bejelentetlék dr. Panghy Ignáez és Pongrácz Dezső kir. törvényszéki birák. úgy Csenkey Géza nyugalmazott táblai tanácselnök. A közgyűlés a/ elnök jelentései) egyhangúlag tudomásul vette. II. Stróbl Vilmos az osztálj pénztárosa ezután előterjesztette a számvizsgálók által megvizsgál) pénztári jelentését. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul velte. III. Az elnök ezután ismertelte a pécsi osztálynak a VII. osztályú birói és kir. ügyészi állások betöltéseié vonatkozó határozatát és a kalocsai és fehértemplomi osztályoknak ezzel kapcsolatos javaslatait, úgy a pozsonyi osztály választmányának ide vonatkozó álláspontját. A közgyűlés a választmány álláspontját magáévá lette és egyhangúlag következőképen határozott: «A IX. fizetési osztályból a VIII. fizetési osztályba, és ezen fizetési osztályból a VII. fizetési osztályba való előléptetéseknél az automatikus előléptetés elvével össze nem egyeztethetőnek és az illető fizetési osztályokba sorozottakra felelte sérelmesnek tartja, hogy az előléptetések — eltekintve természetszerűleg a fegyelmi büntetés hatálya alatt állóktól — nem a rangsor szigorú betartása mellett eszközöltetnek. Sérelmes továbbá az is, hogy a vezető kir. járásbirói állásokra a pályázatok kiírása akként rendeltetik el, hogy a kinevezendő a VII. fizetési osztályba kerül, a mely sérelem mellőzhető volna, ha a VIII. fizetési osztálybeli is megbízatnék a vezetéssel és az ilyen vezető járásbiró pótlékban részesülne. A VII. fizetési osztályból a VI. fizetési osztály ba való előléptetéseknél azonban a szelekczió elvének érvényre jutása kívánatos, még pedig akként, hogy a kir. ítélőtáblák birói Kara teljes ülésben jelölné ki azokat a VII. fizetési osztályba sorozolt törvényszéki, illetve járásbirákat, a kiket a VI. fizetési osztályba való helyi előléptetésre kiválóságuknál fogva alkalmasaknak vél. .1 közgyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy a központi igazgatóságot felkéri arra, hogy n: igazságügyi kormánynál a fenti értelemben közbenjárni szíveskedjék. IV. Dr. Bolla Árpád titkár ezután a következő indítványt terjesztette a közgyűlés elé : Tekintettel arra, hogy az V. fizetési osztályba tartozó birák és kir. ügyészek két fokozatba soroztainak, tekintettel továbbá arra, hogy más állami tisztviselők é\ énként külön ' segélyekben és jutalmazásban részesülnek, azonkívül pedig hivatali küldetéseik is tisztességes mellékjövedelmet hoznak, de mint részvénytársasági és szövetkezeli igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági laíiok is bírhatnak mellékjövedelemmel, mig a birák és ügyészek ezen czimeken semminemű jövedelmet nem várhatnak és ennek következtében más ugyanazon törzsfizetéssel bíró állami tisztviselőknél hátrányosabb vagyoni helyzetben vannak, mondja ki a közgyűlés, hogy a közpgnti igazgatóság a képviselőházhoz és a kormányhoz oly értelmű memorandum előterjesztésére hivassék fel, a melyben a birák, a kir. ügyészek és jegyzők hátrányosabb helyzetének orvoslása végett azoknak minden fizetési osztályban az 1. j és II. fokozatba való sorolását kérelmezni, olyképen, hogy a birák és kir. ügyészek fele az I., másik fele a II. fokozatban legyen, tekintet nélkül arra, hogy a kineveztetésből 4 vagy 5 év tell-e, a kinevezésből számított öt év után azonban minden biró, ügyész és jegyző az I. fiz. lokozatba soroztassék. A közgyűlés ezen javaslatol egyhangúlag elfogadta és azt a többi osztálylyal is közölni rendelte. V. Dr. Bolla Árpád titkár ezután a következő, a nyugdijtörvény módosítására vonatkozó javaslatot terjesztette elő : A magyar tisztviselői kar évek óta hangoztatja a nyugdijtörvény revíziójának szükséges voltát. Az osztrák állami tisztviselők, de a magyar államvasuti tisztviselők nyugdijszabályzata, ma már sokkal kedvezőbb mint az igazságügyi lisztviselőké. Legsürgősebb feladat volna tehát a szolgálati időnek 35 évre való leszállítása és a nyugdíjnak a lakpénz után is való számítása, de szükséges a rendezés más irányban is, a mi okból a választmány azt indítványozza, hogy a közgyűlés a;, egyesületi központi igazgatóságot megkeresse az iránt, hogy a törvényhozáshoz és a kormányhoz sürgős felterjesztést tegyen a nyugdijtörvény módosítása tárgyában, és kivált azt a közóhajt juttassa kifejezésre, hogy: 1. a birák és kir. ügyészek szolgálati ideje 40 évről 35 évre szálliilasék le, 2. hogy a nyugdíj a lakpénz után is számiltassék, 3. az özvegyek ellátása — visszaható erő\el — a jelenlegi nyugdijösszegnek kétszeresére emeltessék fel, 4. az árvák járuléka — ugyancsak visszaható erővel — azoknak számára való tekintet nélkül a jelenleginél nagyobb összegben állapíttassák meg. A közgyűlés a választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta és azt az összes osztályokkal közölni rendelte. VI. Beregh Miklós kir. törvényszéki jegyző előterjesztette az osztály jegyzőinek és joggyakornokainak a jegyzők és joggyakornokok helyzetének javítására vonatkozó következő határozati javaslata) : Határozati javaslal : Az osztály gyűlés teljes mértékben méltányolja a bírósági jegvzők és joggyakornokoknak arra irányuló törekvését, hogy tarthatatlan helyzetük orvoslását s jogos kívánságaiknak teljesítését higgadt, megfontolt mozgalom alakjában óhajtják elérni, mert tudatában van az