Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 3. szám - A bírósági jegyzők mozgalma

26 3. Székesfehérvár. Jegyzőkön)v felvétetett Székesfehérvárott 1010. január hó 10-én, az Országos Birói és Ügyészi Egyesület székesfehérvári osztályának a kii*, törvényszék polgári tanácstermében megtartóit rendkívüli üléséről. .leien voltak: Daróczy István kir. kúriai biró, kir. törvényszéki elnök, mint elnök. Balog Ferencz és Kálmán Lajos kir. Ítélőtáblai birák, Tömör) József, Bodányi László, Chapő Gyula, Sipos Sándor és Rhuz Gyula kir. törvényszéki birák, Fiáth Imre és dr. Borsos Endre kir. albirák, dr. Szőke József, dr. liékés Gyula és dr. Horváth Gyula kir. törvényszéki, Kritkovszky Imre kir. járásbíróság] jegyzők, dr Keller Károly és Geőcze Elemér kir. törvényszéki és dr. Tóth István kir. járásbirósági joggyakornokok. Elnök az ülést megnyitván, megemlíti, hogy tudomása szerint az osztály egyetlen jelenlevő jegyzője a tárgyhoz szólani kiván, azért ezen ülés jegyzőkönyvének vezetésével dr. Horváth Gyula kir. törvényszéki jegyzőt bizza meg, a jegyzőkönyv hitelesítésével Balog Ferencz és Kálmán Lajos kir. Ítélőtáblai bírákat kéri fel: majd előadja, hogy az ülés összehívását azt lelte szükségessé, hogy az Országos Birói és Ügyészi Egyesület értesítője 2. számában a bírósági jegyzőkre vonatkozólag az igazgatóság elé terjesztett, az igazságügyminiszter úrhoz felterjesztendő emlékirat tervezete van közzétéve, a melyet a bírósági jegyzők sérelmesnek vélnek, kéri a tagokat, tegyék meg e tárgyban észrevételüket és indítványukat. Erre dr. Szőke József kir. törvényszéki jegyző röviden ismerteti a bírósági jegyzők mozgalmát, az igazgatóságnak és a Kolozsvárolt tartott közgyűlésnek e kérdésben eddig tanúsítóit magatartását és határozatát, majd megemlítve, hogy a székesfehérvári bíróságok jegyzői a jegyzők sérelmeinek orvoslását az egyesület keretén belől, az egyesület és annak igazgatósága közreműködése által vélik elérhetőnek, mint a mely egyesület már eddig is hathatósan fölemelte szavát érdekükben, beszédét az egyesület értesítője 2. számában közzétett és az igazgatóság elé terjesztett emlékirat tervezetének ismertetése után így folytatja: «Ez a tervezel kellős hibában szenved; egyrészt nem tartalmazza mindazon kérelmet, mely a bírósági jegyzők tarthatatlan heljzele javítására előterjesztendő, másrészt az abban foglalt kérelem megvalósítása esetén a bírósági jegyzők tarthatatlanabb helyzetbe jutnának, mint most vannak. A tervezetben megvan ugyan említve, hogy az igazgatóság a bírósági jegyzők érdekében előterjesztell eddigi kívánságait fenlartja s azok megvalósítását kéri s mint külön kérelem van felemlítve az, hogy az albirói és alügyészi állás végleg mcgszünteltessék s helyükbe IX. fizetési osztályú jegyzői állások szerveztessenek ; a X. fizetési osztályba pedig azok a joggyakornokok legyenek jegyzőkké kinevezhetők, a kik a birói képesítési megszerezték. Ennyi a tervezet szerint az összes kérelem. Ez kevés, illetve sok. Helyes, hogy az albirói és alügyészi állások végleges megszüntetését haladéktalan orvoslásnak tartjuk a tervezetben is fölhozott s már sokszor hangoztatott egyéb okokból, természetesen úgy, hogy ugyanennyi VIII. fiz. oszt. birói és ügyészi állás szerveztéssék, de azt, hogy jegyzővé csak az a joggyakornok legyen kinevezhető, a kinek birói képesítése \an, egyenesen lehetetlen terv s ilyennek törvényes megvalósítását az igazgatóság nem kérelmezheti. Ez a terv teljesen új, a mely megvitatás tárgyát mindeddig nem képezte. A jegyzők helyzetük javítását és nem még rosszabbá tételél sürgetik, már pedig az az intézkedés határozott visszaesés volna a szinte tűrhetetlenből a még tűrhetetlenebb felé. A mai viszonyok szerint s előrelátható ag hosszabb ideig évenként alig 90 jegvző neveztetik ki biróvá s így átlag legalább nyolcz-kilencz évig kell jegyzőnek lenni, míg a birói kinevezésre kerül a sor, ha már most a joggyakornok csak akkor lesz jegyző, ha birói képesítése is megvan, a legjobb eshetőségét tekintve, 3—4 évig kell joggyakornoknak lennie előbb s így a birói kinevezésig 12—13 évig kellene joggyakorlatot folytaim: ilyen rendelkezést pedig, hogy valaki legalább 34—36 eves legyen, míg biróvá kineveztetik, törvénybe iktatni nem lehet. Pedig a tervezetben foglalt kérelem teljesítése esetén ez a helyzet állana elő. De egyéb okok is ellene szólnak e terv megvalósításának. A birói vizsgálat az előkészítő szolgálat teljes betelőzése. A bírói oklevél bizonyítéka annak, hogy az. a ki azt megszerezte, a bírói állás betöltésére, esetleges jellembeli fogyatékosságoktól eltekintve, képes. Ennek így kell lenni s a birói vizsgálatnak is ezen kell alapulni, mert ha nem így volna, ugyan hol lenne a biztosíték arra, hogy az elméleti képzettség megszerzése után hosszabb idő múlva megszerzett gyakorlati képzettség valóban gyakorlati képzetlség is. ha nem a legutolsó vizsgálat letétele bizonyítja azt? Egy intézményi akként szervezni, hogy a jegyzői állás birói képesítéshez legyen kötve, s ha az a birói képzettség hiányos is. nem baj, a hiányok még pótolhatók a 0—8 évi jegyzői szolgálat alatt lehetetlen s az ily intézmény nem lelelne meg azon ezélnak, melyéri szervezve volna. Mert nem valószínű e. hogj a vizsgálatok ilyen enyhék volnának, ha köztudomású volna hogy még 6 8 évig kell várni a bírói állásra? Hogy pedig lehet-e kinek-kinek a saját tetszésére bízni, hogy a lelett vizsgálat után még meg«zerezze-e vagy sem a birói kinevezésig a valódi képzettséget, ez olyan kérdés, melyben a felelet is benne van. De tegyük lel. hogy a birói vizsga komoly gyakorlati vizsgálat s a ki azt lelelte, teljesen képes a birói állás betöltésére. Hogyan lehel már most kívánni, bogy mindenki, a ki a/.l akarja, hogy legalább 34 — 36 éves korában biró legyen, a birói pályája legelején, 3 évi joggyakorlat után kimulassa a bírói állás betöltéséhez szükséges teljes gyakorlati képzettséget, holott jól tudja, hogy legalább 6—8 évig kell még jegyzőnek lennie, hegy aztán biró lehessen. De egyéb okok is felhozhatók ezen terv ellen. A jegyzői létszámnak teljes egésznek kell lenni s üresedés esetén az állás azonnal betöltendő. De hogyan volna ez lehetséges, ha .nincs birói képesítéssel biró pályázó joggyakornok ? Függőben, betöltetlen marad az állás, míg akad ilyen pályázó ? S ha nem akad egyáltalán arra a helyre? Hiszen ily módon könnyen megeshetnék, hogy az 1000 jegyzői állásból 500—600 volna esak betöltve, mert nincs több birói vizsgás joggyakornok. De a jegyzőre szükség van, talán addig joggyakornokot neveznének ki, hogy a megfelelő munkaerő meglegyen? Mind olyan kérdések, melyekre nehéz feleletet adni, pedig felelni kellene. Igaz ugyan, hogy a mikor még csak 180 jegyzői állás volt szervezve, a jegyzői állás birói képesítéshez volt kötve, de hiszen akkor legfeljebb másfél év múlva biróvá neveztetett ki a jegvző s így birói kinevezése előli másfél évvel kellelt a birói képesítésének meglennie, de nem mint a tervezet kívánja, (>—8 évvel előbb. Igen helyes a tervezet ezen része indító oka, hogy t. i. a birói pályára csak azokat szabad bocsájlani, a kik szorgalmukkal és rátermettségükkel tanújelét adták, hogy a birói hivatására alkalmasak, de mert ennek a megállapítása más módon nehezebb, ismétlem, hogy csak azért feltétlenül megkívánni, hogy a birói pályára lépő, a birói kinevezése előtt 6—8 évvel, tehát szinte e pálvára lépése ulán mindjárt már kész biró legyen, nem lehel. De különösen azért, hogy a jegyzők közé esetleg be ne jussanak néhányan olyanok, a kik majdan a birói állásra nem lesznek alkalmasak, azért a birói intézmény egyik alapelvét lényegéből kiforgatni s a birói képzés reformálása helyeit a mostaninál is helytelenebb rendszert életbeléptéim nem szabad. Nem kivánok bővebben e kérdéssel foglalkozni, mert erős a meggyőződésem, hogy az igazgatóság a tervezetet magáévá nem fogja tenni. Hiányos a tervezet annyiban, a mennyiben a joggyakornokok tarthatatlan helyzetének sürgős orvoslását a legeréíyesebben nem sürgeti, pedig ezt, mivel létkérdésről van szó, ismételten és kifejezetten sürgelni kellene s ez a nézet nyilvánult meg a Kolozsvárott tartolt közgyűlésen is. Nézetem szeriül a joggyakornokok díja legalább évi 1600 koronára fölemelendő s mivel két év alall föltétlenül eltávolítandó az, a ki a birói állás majdani betöllésére már eleve alkalmatlannak látszik, két év elteltével a dijuk 2000 korona legyen A birói képesítés megszerzésének igen hathatós honorálását látom abban, hogy a pályázó joggyakornokok közül első sorban a birói képesítéssel birók lennének kinevezhetők jegyzőkké, a IX. Cz. osztályba esak birói képesítéssel biró jegyzők juthassanak s hogy a X. fiz. osztályban a jegyző két év múlva, ha ugyanannyi idő óta birói képesítése is megvan, képesítési pótlékban részesüljön. Mindezen felhozott körülmények indítanak arra. hogy az igazgatóság elé terjesztendő következő határozat elfogadását vagyok bátor indítványozni: Az osztálygyűlés megállapítja, hogy az egyesület hivatalos értesítőjében közölt s a bírósági jegyzők érdekében az igazságügyminiszter úrhoz fölterjesztendő emlékiral tervezete a minimumát sem foglalja magában azon sin gős megvalósítást igénylő intézkedéseknek, melyeknek meg 1909. évben leendő kérelmezését a Kolozsvárott megtartott közgyűlés szükségesnek tartotta s arra az igazgató ságol utasította, a tervezetben foglalt azon kérelem pedig, hogy a X. fizetési osztályba jegyzővé csak birói képesítéssel biró joggyakornok legyen kinevezhető, mellőzendő, mini olyan, a mely megvalósítása esetén az egész jegyzői karra a mai állapotnál is tarthatatlanabb helyzetei teremtene s a birói intézmény azon egyik sarkalatos elvét, hogy a birói oklevél a birói állás betöllésére képesít, lényegéből kiforgatná. Az osztálygyűlés sem kívánja a bírósági jegyzők összes sérelmeinek sürgős orvoslását, ennélfogva azt az indítványt terjeszti az igazgatóság elé: