Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 2. szám - A birósági jegyzők mozgalma

Lehel, hogv a kiválasztás ilyen gyakorlása egyeseknek sérelmére fog történni. Ez az eredmény bizonyára nem kívánatos és a felügyelő hatóságoktól elvárható, hogy ebben a tekintetben a legnagyobb lelkiismeretességgel és — a mi bírónál m3gától értődik — I legnagyobb elfogulatlansággal járjanak el. De ismétlem, e nélkül a kiválasztás nélkül lehetetlen olyan jövő nemzedékről gondoskodni,-a mely minden tekintetben hivatása magaslalán álljon, már pedig egyesületünk nem javasolhat semmiféle olyan intézményi, a mely ezt a czélt meghiúsíthatná. Egyesülelünk igenis támogat minden törekvést, a mely a bírói és ügyészi kar anyagi helyzetét és statusviszonyait javítani alkalmas, mert e folytonos javítás szükséges mind erkölcsi, mind anyagi okokból. De ezért a javításért ellenszolgáltatással tartozunk nemzetünknek : komoly, lelkiismeretes, fáradhatatlan munkássággal és sohasem ingadozó megbízhatósággal. Ezeknek a tulajdonságoknak alapját és mozgató erejét azonban a liatal korban kell már megszerezni és a ki ezekről ekkor nem lesz tanúságot, az ne is kerüljön a birói és ügyészi létszámba soha. Tanulni és dolgozni: ez legyen ifjúságunk jelszava, akkor ritkán lesz oka panaszra és akkor nem akad közte olyan, a ki hivatali működésének egész ideje alatt csak elölépésröl. fizetésjavításról, hosszú szabadságidőről szaval, de mindezért cserébe nem ad semmiféle igazi érieket annak az államnak, a melynek szúkkeblüségét állandóan ócsárolja. Az ilyen törekvések támogatása egyértelmű lenne igazságszolgáltatásunk jövőjének tönkrelélelével. Ezek szolgáljanak magyarázatául a tervbe vett itt következő előterjesztésnek, melyről természetesen az igazgatóság legközelebbi ülésén fog határozni, kívánatos, hogy addig mennél többen szóljanak a kérdéshez. M. eNagvméllóságod bizonyára értesült a bírósági jegyzők országos mozgalmáról, a melynek czélja az ő előlépési viszonyaiknak megjavítása. Egyesületünknek 1909 oki. hó 10-én tarlóit rendes közgyülé-e is foglalkozol! e nagy horderejű kérdéssel és annak utasítására bátorkodunk már most Nagyméltóságod elé járulni, kéne. hogy alábbi előterjesztésünket, a mely a kérdés minden nézőpontból alapos és higgadt megfontolásának eredménye, szives figyelmére méltatni és az abban javasoltakat mihamarabb megvalósítani méltóztassék. Nagyméltóságod közvetellen hivatali elődei nagy elismerést érdemlő módon iparkodtak javítani a bírósági segédszemélyzet anyagi helyzetén és ennek tagjai különösen hálásan emlékeznek meg mind a bírósági joggyakornokok helyzetének — bár nem gyökeres és végleges — javításáról, mind pedig az aljegyző-intézmény eltörlését kimondó, valamint a jegyzők képesítő pótlékát meghonosító intézményekről, a melyeknek a törvényhozásnál kezdeményezése nyilvánvalóan az igazságügyi kormány érdeme. Ezúttal azonban nem annyira az anyagi szempontok lépnek előtérbe a bir. jegyzők mozgalmában, mint inkább az a szomorú tapasztalai, hogy előíepé>ük viszonyai napról-napra rosszabbodnak és hogy mindjobbbn '-'távolodnak annak a reményétől, hogy aránylag fiatal korban, ifjú erőben és lelkes amhicziőval telítve érjék el a birói, illetve ügyészi állás legalsóbb fokát. Hogy ez az aggodalom megokoll. az kitűnik a teljes lárgyiassággal megnyilatkozó stilisztikai adatokból, a mely ek Nagy méltóságod elölt teljes egészükben ismeretesek ugyan, a melyekből azonban mégis kiragadunk egyeseket, annak bebizonyítása végett, hogy mennyi joggal kedv ellenedhetik el a jegy zői karnak egy része. Budapesten 112 jegyzőből 95 °o telt birói vizsgálatot. Van j közöltük 27. a ki 35 évnél és 67. a ki 30 évnél idősebb: 32-en • közülük 10 évnél hosszabb idő óta szolgálnak. 76 pedig 6 évnél ; hosszabb idő óta. A debreczeni kir. ítélőtábla területén 73 jegyző közül 12 több mint 35 éves. 48 pedig 30 évnél idősebb. 11 szolgál több mint 10 éve. 47-en több mint fi éve. birói vizsgája van .">5-nek. A győri kir. ítélőtábla területén 72 jegyző közül birói vizsgája van 58-nak, több mint 35 éves 16. több mint 30 éves 38. tiz évet meghaladó szolgálati ideje van 2u-nak. 6 évnél hosszabb ideje >zolgál 46. A kassai kir. ilélölábla területén 7K jegyző közül birói vizsgája van 54-nek, 35 évnél idősebb II. 30 évnél idősebb 41. löbb mini 10 éve szolgál 13. löbb mint 6 éve szolgál 50. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla területén 56 jegyző közül birói vizsgás 32: 35 évnél idősebb 10, 30 évnél idősebb 30. löbb mint 10 éve szolgál 7. löbb mint fi éve szolgál 43. A nagy váradi kir. Ítélőtábla területén 59 jegyző közül birói vizsgája van 40-nek. 35 évnél idősebb jegyző van 10. löbb mini 35 éves 27 jegyző, több mint 10 éve szolgál 9, több mint 6 éve szolgál 36. A pozsonyi kir. ítélőtábla területén 54 jegyző közül birói vizsgál lelt 31. löbb mini 35 éves 9, több mint 30 éves 30. több mini 10 éve szolgál 8. több mint 6 éve szolgál 37. A temesvári kir. ítélőtábla terüleíén 52 jegyző közül bírói vizsgál tett 31. löbb mint 35 éves 5. több mint 30 éves 22 jegvző. 10 évnél tovább szolgál 2. 6 évnél tovább szolgál 24. Ezek az adalok azl tanúsítják, hogy a jegyzők túlnvomó része még 30. életévük betöltése után sem volt képes albirói. illetve alügyészi álláshoz jolni magától értődik, hogy ebben az előterjesztésben mindig csak azokra gondolunk, a kik a birói vagv az ügwédi vizsgálatot már letették', ez pedig olyan szomorú perspektívái nvit meg elöltük a bírói. ill. ügyészi pályán előrehaladhatás szempontjából, a mely érthetővé leszi, ha nyugtalankodva és aggódva néznek jövőjük elébe, annál is inkább, mert a IX. fizetési osztályban egv-egv esztendőben megüresedő állások száma, a jegyzők közel ÍOOO" laaot levő létszámához viszonyítva, éppenséggel nem biztat olvan előmenetellel, a mely az elólépésre mindenképpen alkalmas és méltó jegyzőknek megnyugtathaiására szolgálhatna. Az 1908 : VI. t.-czikk alapján való kivételes előlépés óta ugyanis — az Igazságügyi Közlöny adatai szerint — 76 jegyzőből lett aíbiró, ill. alügyész. Egyéb okból 53 albirói. ill. alügyeízi állás üresedett meg az 1908. esztendőben. Az 1909. évben 90 jegyzőből leli albiró. ill. alügyész, a mi nagy számiak látszik ugyan, de .viszonyítva a jegvzök összlétszámához, mégis azt az eredményt adja. hogy a ma hivatalban levő jegyzőknek csak tizedrésze léphet elő évenként albiróvá vagy alügvészszé. a mi a fellüntetell kor- és szolgálali évek melleit valóban igen elszomorító kilátásokat nyújt az érdekelteknek, a kiknek több mint negyedrésze nős, családos ember, ezekéi pedig erkölcsileg is. anyagilag is még jobban sujija előrehaladásuk lassúsága. Minden résztelében fönntartva azl a tiszteletteljes előterjesztésünket, a melyet a bir. jegyzőket és az előkészítő szolgálatot illetően 1909 április l-én voltunk bátrak Nagy méltóságod hivatali elődéhez benyújtani, ezúttal csakis azokkal a módozatokkal akarunk foglalkozni, a melyek a jegyzők mai szolgálati és előmeneteli viszonyainak javítását lehetővé tehetnék a nélkül, hogy evvel elébe vágnánk a birói és ügyészi szervezet tervbe vett végleges megalkotásának. Éppen azért nem is emeljük itt ki újra a jegyzők működési körének jelentőségét, munkájuk értékességél és azt a körülményt, hogy az ő munkásságuk mily nagy arányban leszi fölöslegessé a birói létszám szaporítását — mindez különben Nagy méltóságod elölt eléggé ismeretes. Arra nézve sem óhajtunk ezúttal kitérni, hogv miképen kellene es lehelne ujjászabályozni a jegyzők működési körét, a bírák tehermentesítésével, meri ez nem függ össze mostani előterjesztésünk czéljával, mivel a jegyzők munkakörének a jövőben átalakítása nem befolyásolhatja az ő jelenlegi panaszaiknak sürgős orvoslását Ezt az orvoslást pedig mi oly irányban bátorkodunk javasolni, hogy az 1908: VI. t-ez. megokolásában kifejtettek megvalósításával, az albirói. ill. alügyészi állás végképpen szűnjék meg és a jövőben biró és ügyész csak VIII. fizetési osztályba sorozással kezdődően legyen kinevezhető. Az így megüresedő IX. fizetési osztályba pedig kerüljenek a már működő bírósági jegyzők közül azok. a kik képesítésüknél és koruknál fogva birói. ill. ügyészi állásra már kinevezhelök lennének, a kik erre a kinevezésre, minősítésüknél fogva is méltók es a kik azután a megfelelő üresedéshez képest kerülnének a VIII. lizetesi osztályba A X. fizetési oszlályba azokat a jegyzőkel kellene sorozni, a kiknek van ugyan birói képesítésük, de a kik akár a törvényes kor hiányából, akár minősítésük okából birói. ill. alügyészi állásra még nem nevezhetők ki. Ebbe az osztály ba jutnának továbbá mindazok a már működő jegyzők közül, a kiknek birói képsitésük nincs. A jóvőbeu pedig jegyzővé csakis az legyen kinevezhető, a ki megszerezte a birói képesítést. Ezek előbb a X. fizetési osztályba jutnának kinevezésük sorrendjében és innen kerülnének a DL fizetési oszlályba az itt történő üresedések arányában. Azt. hogy valaki a birói képesítés megszerzése előtt jegyzővé legyen kinevezhető, azért óhajtjuk a törvényes szabályozásból kizárni, meri a X. fizetési osztályt csak azoknak szabad megnyitni, a kik szorgalmukkal és rátermettségükkel tanújelét adták annak, hogy a biró i ügyész> hivatására képzettség és jellem dolgában alkalmasak és a kik megfelelő törekvéssel iparkodtak eljutni jövendőbeli élethivatásuk első lépcsőjéig. Ebben az időpontban tartjuk szükségesnek a legszigorúbb kiválasztást a joggyakorlaton levők közt. mert igazában ekkor dől el a jövendőbeli birói (ügyészi) nemzedék és evvel együtt a jogszolgállatás jövőjének a sorsa. Hiszszük. hogy az ebben a tiszteletteljes előterjesztésünkben leli javaslatokkal nemcsak a bir. jegyzők jogos kívánságai elégíihelök ki. hanem az igazságszolgáltatás érdekei is. a melyekkel sohasem fér meg olyan jogi szabályozásnak a fönntartása, a mely a közvetlenül érdekeltekben az érthető elégedetlenség magvát hinti el. Kérjük ezekből az okokból Nagy méltóságodat hogy előterjesztésünk értelmében méltóztassék a törvényhozás elé sürgősen javaslatot terjeszteni.*