Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 1. szám

I. évfolyam. Melléklel a Jogtudományi Közlöny* 1UD9. évi U. számához. Budapest, 1909 október 29. 1. szám. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET FELELŐS SZERKESZTŐ TT |T Jk ÍT\ k T f\ P IVP PLj I T A T P KIADÓTULAJDONOS D. MÁRKUS DEZSÓ 1|\AI \LUo Li lll L M 1 ( M |j AZ ORSZ. BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI AZ EGYESÜLET TOTITKAIIA EGYESÜLET Szerkesztőség: V. Országház-tér 12. sz. . . . , . . • , ,, , , . Előfizetési drj : Egész évre 4 korona , , _„ „ x Meqielen evenkini leqalabb hatszor. .., Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4. sz. •:7'' Az egyesület tagjainak ingyen jár ÉRTESÍTÉS. Egyesületünk e hivatalos lapja előre meg nem szabható időben, de évenként legalább hatszor jelenik meg. Tartalmazni fogja az egyesület belső életéhen történőkről szóló összes híradásokat; az igazgatóság, az osztályok üléseinek és a közgyűléseknek jegyzőkönyveit; a beérkezett indítványokat; az egyesület körében tartott előadások és vitáknak kivonatait; a tagok körében történő változásokat; az igazgatóság és a tisztikar közléseit az egyesület t. tagjai számára ; a különböző ülésekre szóló meghívókat; a közérdekű válaszokat az egyesülethez intézett kérdésekre. Külön meghívót vagy értesítést ezentúl csak sürgős vagy bizalmas természetű ügyben kapnak l. tagjaink az egyesület vezetőségétől, miért is nagyon kérjük őket, hogy a lapol gondosan elolvasni szíveskedjenek. A legközelebbi szám az egyesület alapszabályait is tartalmazni fogja. PÉNZINTÉZ ETÜNK. Az igazgatóság alább közölt évi jelentéséből, úgyszintén igazgatóságunk utolsó ülésének ugyancsak alább közölt jegyzőkönyvéből tájékozódhatnak t. tagjaink az egyesület állal létesíteni tervezett pénzintézet czéljáról. Az annak segélyével megalkotandó intézményeink, tehát egyesegyedül t. tagjaink érdekében nagyon kérjük ez eszmének fölkarolását, hogy valahára komolyan hozzáláthassunk a pozitív és — remélhetően — eredményes munkához. Nyilvánvaló, hogy ha intézményeinket a magunk pénzén teremthetjük meg, úgy azokhoz sokszorosan olcsóbban jutunk, tagjainkat pedig ily módon nemcsak meg nem terheljük, hanem beleklelett tőkéjüknek kielégítő jövedelmezőségét is biztosítjuk. Kérjük ennélfogva t. tagtársainkat, a kik eddig részvényeket nem jegyezlek, hogy ebbeli szándékukat vagy az igazgatóságnak vagy saját osztályuknak jelentsék be, és a t. osztályokat, hogy a kibocsátott aláírási iveket, mennél több jegyzéssel, november végéig az igazgatósághoz visszajuttatni szíveskedjenek. Jegyzőkönyv az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek Kolozsváron 1909 október hó 9-én d. u. ti órakor tartott igazgatósági üléséről. Jelen vannak: Grecsák Károly elnök, Bary József társelnök, Márkus Dezső főtitkár, Ráth-Yégh István és Lányi Márton titkárok, Benyovits Lajos pénztáros, Gaiger Dezső, Gáthy Bálint. Hubert Ottó, l'u/t Domonkos, Somlyódy István, Wettstein Gyula és Wittich József igazgatósági lagok. Elnök az ülést megnyitja, a jegyzőkönyv vezetésével dr. Lányi Márton titkári bizza meg, annak hitelesítésére pedig Benyovits Lajos és Wettstein Gyula tagokat kéri fel. Márkus Dezső főtitkár felolvassa az igazgatóság jelentésének általa készített tervezetét és közli, hogy az a megalakítandó pénzintézetié vonatkozó részszel lesz még kiegészítendő, miután ez az Elgj rövid időn aktuálissá lesz Grecsáh Károly elnök előterjeszti, hogj a bank megalakításának pénzügyi akadálya nincs, ha "2000—2500 részvényt a birói és ügyészi kar jegyez. Elnöknek az a törekvése, hogy a részvénvek lehetőleg minél nagyobb számban legyenek a birói kar kezében, mert annál nagyobb és biztosabb a befolyása a vezetésre. Az eddigi jegyzéseknek eredménye szerint 1000 részvény jegyzése tekinthető biztosítottnak, 1000 részvény jegyzése még várható. A kibocsátandó j 3000 darab részvényekhez még hiányzó 3000 darab részvény tekintetében azt terjeszti elő, hatalmazza fel az igazgatóság arra. hogy az egyesület nevében 1000 darab részvényt jegyezzen, melynek ára azután a rendes bevételekből nyerne fedezetet. A részvé| nyek többi része (2000) egyelőre oly módon helyeztetnék el, hogy az bármikor ismét a birói kar kezébe kerülhessen. Az igazgatósága pénzintézetre vonatkozó jelentést örömmel veszi tudomásul, azt — általánosságban az igazgatóság jelentésébe is felvenni határozza, egyúttal a pénzintézet felállítását szükségesnek mondja ki, az elnököl megbízza a további szükséges teendők elvégzésével és egyszersmind felhatalmazza, hogy 1000 darab részvényt az egyesület nevében jegyezhessen. Az igazgatóság jelenléséhez Bary József megjegyzi, hogy annak a birói kar anyagi helyzetére vonatkozó része világosabban volna kifejezendő, mert abból az, hogy az egyesület a birák helyzetének javítását nemcsak az eljárás és ügyvitel egyszerűsítésével és olcsóbbá tételével, hanem a fizetések rendezésével is óhajtja, nem eléggé domborodik ki. A jelentés mostani szövegezése megkötné az egyeI sülel kezét a szükségesnek látszó intézkedések megtételében, ez pedig kerülendő. Az eljárás egyszerűsítésével sokkal lassabban érünk el eredményt, mint a hogyan az szükséges. Márkus Dezső a megfelelő módosításhoz hozzájárul, azonban a költségvetés adataira hivatkozva, kiemeli, hogy az államháztartás oly nagy mértékben van megterhelve, az állami alkalmazónak javadalmazása oly óriás összegekbekerül, hogy az illetmények nagyobbfokú emelését és a helyzetnek ilyetén javítását ez idő szerint nem remélhetjük. Ezt elhallgatni és a tagokban hiú reményeket táplálni nem lehet. Ilultert Ottó szerint Bary indítványa csak annak akar kifejezést adni, hogy a birói és ügyészi javadalmazás javításának óhajtását éppenséggel nem adjuk fel, bárha pillanatnyilag az állam nincs abban a helyzetben, hogy azt megvalósítsa. Márkus Dezső abban az esetben, ha eredmény várhaló, nem ellensége a (izetésjavítási törekvéseknek, de az egyesület komolysága érdekében óv a lehetetlen kívánságok előterjesztésétől. Kiemeli az eljárás egyszerűsítésének várható nagy eredményeit. Grecsák Károly annak a véleményének ad kifejezést, hogy a külön birói status megalkotásával a szükséges anyagi kérdések is I megoldást nyernek. I'uji Domonkos az eljárás egyszerűsítésétől nem vár nagyobb eredményt és különösen nem várja attól a birói létszám csökkentését. A forgalom évről-évre nő, a munkaerő ehhez arányítva csökken. Az ügyforgalom növekedéséből az államnak jutó nagyobb ! jövedelem nem áll arányban az eszközölt fizetésfelemelésekkel. A birói kar bővebb javadalmazását az is indokolja, hogy a bíró a mellékjövedelemtől el van zárva. Márkus Dezső példákkal mutatja ki az eljárás egyszerűsítésének várható eredményeit és a költségvetésre utalással lévesnek és túlzónak mondja azt a felfogást, a mely az illeték-jövedelmet a bíróságok ügyforgalmának tudja be. Wettstein Gyula, Bary József és Sonilódy Islrán felszólalása után az igazgatóság megbízza a főtitkári, hogy a felhozottak értelmében módosítsa a vonatkozó részt az igazgatósági jelentésben, egyebekben pedig azt egész terjedelmében magáévá teszi. Bary József az internátus iráni érdeklődik.