Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)
1934 / 5. szám - A Briand-Kellogg-egyezmény magyarázata
75 erkölcsi kötelezettség?! vállaltak a béke fenntartására. Ezen béke legfontosabb biztosítékának ma> a békeszerződé.>ekl>en és a népszövetségi Egyességokmányban is a leszerelési tartották. A leszerelés megvalósulása azonban a jóindulat kérdése és Lukács György annak a reményének adott kifejezést, hogy az a szellem, amely a Kellogg-Egyezményt létrebozta és amely amellett Magyarországot is arra indította, hogy a Nemzetközi Állandó Bíróság kötelező igénybevételének záradékát minden feltétel és minden kikötés nélkül elfogadj i és aláírja, a többi államot is hasonló lépésre fogja birni. Az általános vitának igen jelentős részét foglalták le azután azok a felszólalások, amelyek ez államközi viszájyok békés megoldásának a Kellogg-Egyezmény által kötelezően előírt lehetőségét kívánták kiépíteni és ezzel a.bizottsági javaslatnak előbb említett kirívó hiányosságát igyekeztek kiegészíteni. így a svéd Hamm'trskjöld, a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság főtitkára, felszólalásában a megoldandó probléma magvát abban látt \ hogy az Egyezmény nem biztosít kellő megoldási módot a háborús viszály kiküszöbölésére, hanem ebben az irányb'n csupán jámbor óhajtást fejez ki. Az egyetlen megoldási lehetőség, szerinte az, hogy a háborús ve-zélyt magábm rejtő viszály esetén a döntést pártatlan tagokból álló Bizottságra bíznák. Ezen sorok írója, aki az általános vita során i második magyar felszólaló volt, felszólalásában a Briand-Kellogg-Egyezmény igazi jelentőségét szintén abban látta, hogy kötelezővé tett olyan intézkedéseket, amelyek a háborút meggátolják, illetve.a háborúra vezető államközi viszályok békés elintézését lehetővé teszik. Szerinte az Egyezmény második cikkelye a ..csupán békés eszközök" kifejezéssel .arra utal, hogy ez a kötelezettség feltétlen. Az Egyezmény rendelkezései azonban szűkszavúik és nem derül ki belőlük, hogy milyenek lesznek, vagy milyenek legyenek ezek a békés e-zközök. A felszólaló szerint először avval kell tisztában lennünk, hogy mely vitás esetekből keletkezhet háború. Ebből a szempontból az államközi vitákat két csoportra osztotta, még pedig jog- és érdekvitákra. Bár ezek közül majdnem mindig az érdekvitákból ered a háború, mégis a nemzetközi társadalom nem ezeknek, hanem a jogi vitáknak eldöntésére tervezett nagy költséggel és nagy szervezettel működő intézményeket; a háborúra vezető vitális kérdések megoldásában ellenben úgyszőlvó,n tehetetlen. Pedig a felszólaló szerint az államközi jogélet klasszikus korszaka példát adott arra, hogy a döntőbíráskodást nemcsak jogi, hanem vitális kérdésekre is igénybe lehet venni. Ebben az irányban kellene, szerinte a Kellogg-Egyezmény rendszerét most is tovább kiépíteni. ' A vitális kérdéseknek megoldására ma érvényben levő ú. n. népszövetségi ,,tanácsi vizsgálat" erre a célra alkalmatlannak bizonyult, a nem ratifikált genfi jegyzőkönyvnek rendelkezései pedig túl bonyolultak ahhoz, hogy alkalmazásuk eredményre vezessen. Ezért a BriandKellogg-Egyezmény keretein belül az érdekviták eldöntésére hivatott pártatlan és önálló döntő bíróságok szervezését kellene lehetővé tenni és V
