Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 4. szám - Hatásköri itélet a memel-statutum ügyében

21 HATÁSKÖRI ÍTÉLET A MEMEL-STÁTUTUM ÜGYÉBEN. Irta: ifj. <lr. Gál László törvényszéki joggyakornok. A versaillesi békeszerződés 99. articulusa Memel várost és vidékét — mint ahogy azt a békeszerződés 27. art. részletesen körülírja — a Német Birodalom testéből kihasítja, s az egyesült és társult főhatalmaknak itéli, akik a fenti territórium tekintetében a litván állam bevonásával 1924. május 8-án Párisban egyezményt létesítenek, mely Memelnek nemzetközi jogállásál. belső alkotmányjogi helyzetét, különösen pedig a városnak a Litván köztársasághoz való viszonyát részletesen szabályozza. Az egyezmény 2. szakasza kimondja a litván szuverenitás fenntartása mellett Memel törvényhozási, közigazgatási és igazságszolgáltatási autonómiáját s a részletkérdéseket az egyezményhez fűzött annex, jobbanmondva statútum állapítja meg. 1931. december 17-én Bötscher, a memeli direclorium (kormány) elnöke a chambre (törvényhozás) két tagjának kíséretében, kincstári költségen Berlinbe utazott. A kísérők közül az egyiknek nem is volt útlevele, hanem ezt a memeli német konzul beutazási engedélye pótolta, melyben az utazás céljául ,,a német kormánnyal folytatandó, nagy érdekű hivatalos megbeszélés" volt megjelölve. Berlinben az illető urak a német külügy- és közélelmezési minisztérium magasrangú tisztviselőivel hivatalos minőségben tárgyaltak. A memeli, litván állami exponens, a kormányzó a berlini útról csak már mint megtörténtről értesült, s valószínűleg államának utasítására Bötscher kormányelnököt visszaérkezése után nyomban desavuálta, illetve felkérte lemondásának azonnali beadására. Hosszas levelezés és magyarázkodás után Bötscher beadta lemondását. A német kormány az ügyet a Nemzetek Szövetségének tanácsa elé vitte, amely foglalkozván vele, jelentésében annak az óhajnak adott kifejezést, hogy mindenek előtt a litván kormányzó eljárásának alapjait képező jogkérdést kell tisztázni, s erre elsősorban a Cour lenne hivatva. Időközben a litván kormányzó Bötscher helyébe kinevezte a párton kívül álló Simaitis memeli politikust, aki megkísérelte a többségi kabinettalakítást, majd midőn ez nem sikerült, egy, a kisebbségre támaszkodó minisztériumot állított össze, amely azonban a törvényhozásban történt bemutatkozáskor bizalmatlanságot kapott s leszavaztatott. Erre Merkys kormányzó feloszlatta a chambret (parlamentet). A párisi egyezményt aláiró egyesült és társult főhatalmak az egyezmény 17. szakaszában felvett előzetes alávetési záradék alapján, 1932. április 11-én az egész jogvitát keresetlevéllel a Cour elé viszik. Wmzí'lköj'i .Ina Tára 1933. (1—3.)