Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 4. szám - Külföldi honosok magyarországi hagyatékára alkalmazandó anyagi öröklési jog

40 zását statuálják, az említett argumentum a contrario tehát megáll és így megdől Löw azon érvelése (p. 25.), hogy ezen egyezmények speciális kikötéseken alapuló speciális jogot tartalmaznak, tételeik tehát nem általánosíthatók. 3. A hágai harmadik (1900.) és negyedik (1904.) nemzetközi ma gánjogi konferenciák aktái (Actes) és okmányai (Documenls) is azt bizonyítják, hogy a magyar kormány a hagyaték egységessége elvének nem akart defierálni és nem volt hajlandó külföldi honosnak Magyarországon fekvő ingatlan hagyatékára az örökhagyó hazai jogának alkalmazását elfogadni. A hágai harmadik konferencia okmányai szerint (p. 117.) a magyar kir. igazságügyi minisztérium hajlandó volt azt az elvet elfogadni, hogy az elhunyt hagyatékára hazai öröklési joga alkalmaztassék, de a konferenciának 1900. június 11-én tartott ülésén Magyarország képviselőije dr. Töry Gusztáv kijelentette, hogy Magyarország ezen elvhez fenntartás nélkül nem csatlakozhatik és ezen fenntartást következőkép indokolta meg: ,,1/ordre des successions ab intestato actueJlement en vigueur dans la plus grandé partié de la Hongrie est essentiellement différent de celui des autres Etats de l'Europe. II n'est donc pas indifférent pour la Hongrie, que la division des biens immeubles faisant part du territoire s'opére d'aprés des régles de succession, qui ne sont pas approuvées par la législation hongroise." A konferencia azonban 11 szavazattal 2 ellenében (Svédország és Norvégia nem szavaztak) a hagyaték egységének elvét fogadta el, tekintet nélkül a hagyatéki javak ingó vagy ingatlan voltára. Pro szavaztak: Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Románia, Svájc. Contra szavaztak: Magyarország és Oroszország. A következő szavazásnál azon elv fölött, hogy az öröklés az elhunyt hazai joga szerint történjék, az említett államokon kívül csudálatosan pro szavazott még Magyarország és Svédország, contra Svájc, Oroszország és Norvégia pedig nem szavaztak (Actes p. 110—113.). Noha Töry is a hágai harmadik és negyedik nemzetközi magánjogi konferenciák határozatairól írt két kommentárjában (Budapest, 1901. p. 98. és 1905. p. 65.) elismeri, hogy -különféle jogoknak alkalmazása ugyanazon hagyatékra a Magyarországon is érvényes egyetemes utódlás (universalis successio) elvével ellentétben áll és tekintettel arra, hogy az öröklési jog kérdései a különböző államokban különféle módon vannak szabályozva, a gyakorlatban bonyodalmakra vezethet, a magyar kormány álláspontját a hágai negyedik nemzetközi magánjogi konferencián is fenntartotta és azt indítványozta, hogy az öröklésjog' egyezménytervezetnek 1. cikke következő módosítással egészíttessék ki: „Chaque Etat contractant aura le droit de fairé la réserve, que les successions en biens immeubles situés sur son territoire seront soumises á la loi du lieu oü les immeubles se trouvent. Les autres Etats eontractants auront le droit d'appliquer la loi de la situation aux successions en biens immeubles des ressortissant de l'Etat, qui aurait fait la dite réserve" (Documents p. 215. és Actes p. 121.). Ezen módosítást