Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 3. szám - A magyar-délszláv vegyes döntöbiróság itélete a menekült magyar köztisztviselök illetményperében

28 gyár zászlót. Másrészt viszont azokat a tisztviselőket is elbocsátották, akik letették a követelt hűségesküt. Ez mutatja világosan a jugoszláv Állam önkényes és törvénytelen eljárását és mutatja azt, hogy az esküvel kapcsolatos feltétel nem volt komoly követelés, hanem csak ürügy a tisztviselők elbocsájtása céljából. III. Az itélel nem vizsgál mást, mint az elbocsátási intézkedést és e tekintetben megállapítja, hogy e bíróság nem bír hatáskörrel. Bár ia fent felsorolt okokból ez a döntés téves, az ítéletnek még nagyobb hibája az, hogy nem vette figyelembe azt a másik speciális intézkedést, amelyik az illetmények visszatartására vonatkozik és amelyik a pernek egyedüli tárgya. Ez az intézkedés külön jogcselekményt képez, bár öszefüggésben van >az előzővel. Nem tévesztendő szem elől, hogy a 232. és 250. cikk — a jogi védelem érdekeinek megfelelően, amely e cikk célja — az intézkedés szónak általános és nagyon tág értelmezést akartak adni. Ez alatt a kifejezés lalatt nemcsak az elkobzásra és lefoglalásra vonatkozó intézkedéseket kell érteni az ingó és ingatlan javakra vonatkozólag, hanem általában minden intézkedést, melynek célja a magyar állampolgárok jogainak és érdekeinek csökkentése, vagy azoktól való megfosztása, amelyet tilt a 250. cikk. Még tovább menve a 250-ik cikk nemcsak az ingó és ingatlan tulajdont védi, hanem általában minden jogot és ennek következtében nemcsak a dologi jogokat, hanem *a kötelmi jogokat is. Ez eddig egészen természetes. Értékek és védelmére való igényük szempontjából nem lehet a jogok között különbséget tenni. Különbség csak tárgyuk szerint létezik, de ez a jog fogalmát lényegében nem érinti, A dologi jog és a kötelmi jog között az iá lényeges fogalmi azonosság, hogy a kötelmi jogot úgy lehet felfogni, mint tulajdonjogot iaz illető tárgyra vonatkozólag, amely határozottan kötelezve van és amely csak bizonyos megítatározott személyekkel szemben érvényesíthető, a tulajdonjog pedig sűrített kötelmi jog, amely biztosítja ia szabad rendelkezést minden szempontból a tulajdon tárgyára vonatkozólag bármilyen kötelezési cselekménnyel szemben. Azonban feles óvatosságból a 250. cikk megjelöli a védelme alá helyezett tárgyakat, sőt azokat határozottan felsorolja. így megemlíti a javakat és jogokat külön, miáltal tulajdonképpen pleonazmusba esik, ami bár nem egészen szabályszerű, mégis megbocsátható a jogvédelem szempontjából. Külön megemlíti még az érdekeket is la Javak és Jogok mellett. Töhát a jogvédelem kiterjesztendő az érdekekre is, még az esetben is, ha nemcsak jogi formában kristályosodna. Valóban lehetetlen világosabban rendelkezni, amidőn a rendelkezés célja a jogok és érdekek összessége. Összefoglalva laz elmondottakat, a fenti indokok alapján felperesek igényei érdemben jogalappal bírnak, azonban véleményem szerint ugyancsak kétségtelen, hogy a bíróság köteles, vagy méginkább köteles lett volna legalább hatáskörét megállapítani. Páris, 1934. január 29. Tomcsányi. 7216 Attila-nyomda részvénytársaeág Budapest I. kerület. Szent János-tér l/a. — Telefon: Automata 53-3-77. Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.