Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 2. szám - A magyar-jugoszláv vegyes döntő biróság itélete. P. Gyula és feleségének az agrár alap eleni 233. számu perében. Folytatás

14 Az értelmezendő szövegek a következők: Az eljárási szabályok, viagyis a bírósági Perrendtartás 16., 17. §§., a II. Párizsi Egyezmény L, VIII., XIII., XIV., XVI. i§§-ai, a Magyar és Jugoszláv Kormányok között létrejött külön Egyezmény, végül a Trianoni Békeszerződés 250. cikke. Az Agráralap szerint a kereset elkésett, mert 1. azok a kisajátítások, melyek miatt felperesek panaszkodnak, 1924—1928-ig foganatosíttattak, nem pedig a Jugoszláv Agrártörvény után, 2. A keresetet legkésőbb 1928-ban, minden esetre azonban 1930. január 20-a előtt kellett volna indítani, 3. A keresetet a II. Egyezmény XIII. cikke szerint sem lehet elfogadni, 4. a XIV. cikk nem alkalmazható (valószínűleg XVI.). ad 1. Hia ezeket a kifogásokat vizsgáljuk, mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy ezekben az ügyekben szinte kivétel nélkül nemcsak 1924—1928-ig történtek kisajátítások, hanem ellenkezőleg, később is történtek, még 1933-ban is. A kisajátítások rendszerint 1922., vagy 1924-ben kezdődtek és voltak olyanok, amelyek az új agrártörvény kihirdetése utáni időben foganatosíttattak. A magyar kormánymegbízott álláspontjának indokolásából olvashatjuk, hogy voltak törvény előtti és törvény utáni kisajátítások. A törvény előtti kisajátítások, amint ezt a jugoszláv kormánymegbízott kifejtette, csak ideiglenesek voltak, kényszerbérletbe adások, vagy részleges kisajátítások, az ingatlanok azonban a telekkönyvben a tulajdonosok nevén maradtak, tehát azoktól végleg el nem vétettek. Csak a végleges agrártörvény alapján kibocsátott és a végleges rendezést tartalmazó rendeletek fosztották meg felpereseket földbirtokukra vonatkozólag tulajdonjoguktól még pedig minden kártérítés nélkül. Nem lehet vitás, hogy ez a kisajátítás úgy a Trianoni Békeszerződés 250. cikke, mint a Párizsi Egyezmények értelmében tiltott intézkedés volt. Megjegyzem, hogy még most sincs végleg kisajátítva az érdekelt felperesek minden földbirtoka, hanem még most is vannak folyamatban kisajátítási eljárások, különösen a fellebbezési felsőbb hatóságok előtt, tehát még ma is lehetne ezekben az ügyekben tkereseteket benyújtani. Téves tehát 'az Agráralap első indoka, mert sérelmes intézkedések nemcsak 1924—1928-ban, hanem még 1933-ban is történtek. ad 2. Tévedés az, hogy a kereseteket 1930. január 20-a előtt kellett volna beadni. A Perrendtartás XVI. §. 2-ik bekezdése úgy rendelkezik, hogy a „keresetet a fenti határidő után is be lehet nyújtani attól a naptól számítandó hat hónapon belül, amelyen a felperes tudomására jutott bármilyen tény, intézkedés, vagy határozat* amely a perlésre jogot ad". Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a magyar állampolgárok jogosultak kereseteiket a Perrendtartás és la Párizsi Egyezményekben a keresetek beadására megszabott általános határidőn túl is beadni. Ez a magyar állampolgárok elemi joga. A Párizsi Egyezmények nem oszlatták fel a Vegyes Döntő Bíróságokat, nem