Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 5. szám

NEMZETKÖZI JOG TÁRA A HÁGAI NEMZETKÖZI J06I AKADÉMIA VOLT MAGYAR HALLGATÓI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkeszti: Dr. GEŐCZE BERTALAN egyet. m. tanár, ügyvéd Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, V. ker., Báthory-u.3. IV.21. — Tel.: Aut.2ö-2-27. 5. szám. Budapest, 1933. október hó. VIII. kötet. VEGYES DÖNTŐBÍRÓSÁGI JOGGYAKORLAT. A Magyar—Csehszlovák Vegyes Döntő Bíróság elrendelte, hogy a menekült köztisztviselők illetmény pereiben a hatáskör kérdése az érdemi résszel együtt tárgyaltassék. (Magyar—Csehszlovák Vegyes Döntő Bíróság; 814., 815., 816., 817. és 818. számú ügyek; 1933. február 3.) A menekült magyar köztisztviselőknek az Utódállamok ellen illetményeik visszatartása miatt indított pereiben nagyjelentőségű döntést hozott a Magyar—•Cseh-Szlóvák Vegyes Döntő Biróság Hágában f. évi február hó 3-án Tégen Márton vasúti alkalmazottnak és társainak perében. Megállapította, hogy a tárgyaláson bemutatott bizonyítékok és előadott érvek oly mértékben érintik a trianoni Békeszerződés 250-ik cikke alkalmazhatásának, vagy nem alkalmazhatásának kérdését, hogy nem lehet a hatáskör tárgyában dönteni az érdem megvizsgálása nélkül. A Vegyes Döntőbíróság alkalmazza tehát perrendtartásának 61-ik i§-át, amelyik megengedi a hatásköri és érdemi kérdések összefoglalását, együttes tárgyalását és a per összes kérdéseinek az eldöntését egy Ítéletben. Meg kell jegyeznem ehelyütt, hogy a perrendtartás 28. §-a értelmében az ügy érdemi tárgyalása felfüggesztendő az esetben, ha a hatásköri kifogást alperes külön iratban terjeszti elő; a 61. §. viszont feljogosítja a Vegyes Döntő Bíróságot arra, hogy kivételes esetekben eltérjen a Perrendtartás rendelkezéseitől. A Vegyes Döntő Bíróságnak ez a határozata nemcsak azért bír nagy jelentőséggel, mert módot ad a magyar köztisztviselő felpereseknek arra, hogy érdemben tárgyalják perüket, amire eddig az elmúlt 10 év alatt a Vegyes Döntő Bíróságok sajnálatos gyakorlata következtében nem nyílt alkalmunk, hanem azért is, mert a határozatnak elvi jelentősége van nemzetközi jogi szempontból. A Hatáskörről irott dolgozataimban többízben kifejtettem, hogy a hatáskör kérdése élesen elválasztandó ugyan az érdemi kérdéstől, azonban az esetben, ha a hatásköri kérdések eldöntése az érdemi rész megvizsgálása nélkül nem lehetséges, akkor ez a két kérdés-komplexum együtt tárgyalandó és döntendő el. A hatásköri és érdemi kérdéseknek minden áron való szétválasztása és a hatásköri kérdésnek előzetes külön eldöntése visszaélésekre adott alkalmat. Az angol vonatkozású Vegyes Döntő Bíróságok kivételével jóformán minden Vegyes Döntő Biróság előtt külön tárgyalták a hatásköri kérdéseket, külön Ítéletet hoztak és csak ha az ítélet a hatáskör szempontjából kedvező volt, került sor az érdemi kérdések tárgyalására. Ennek oka részben az eljárási