Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 1-3. szám - Ideiglenes jogfentartó rendszabályok a hágai állandó nemzetközi biróság előtt

9 A magyar kormány nagy elővigyázattal járt el a Svájccal, Olaszországgal, Finnorsiággal, Törökországgal, Lengyelország­gal, Bulgáriával, Észtországgal, Görögországgal, Lettországgal és Ausztriával kötött békéltetési és választott birósági szerződések­ben, amelyek csupán negatív magatartásra kötelezik a szerződő feleket a békéltető, vagy választott birói eljárás során, de nem ruházzák fel a békéltető bizottságot, vagy a döntőbíróságot az ideiglenes rendszabályok kötelező elrendelésére irányuló hatás­körrel.24) Sokkal tovább megy a Spanyolországgal kötött békél­tető eljárási, birósági és választott birósági szerződésünk, amely kötelező erejűnek nyilvánítja a békéltető bizottság, az Állandó Nemzetközi Bíróság vagy a választott bíróság által elrendelhető rendszabályokat anélkül, hogy azoknak körét közelebbről meg­határozná, vagy korlátozná.25) Természetesen az a körülmény, hogy a békéltető bizottság az Á. N. B. vagy a választott bíróság kötelező erővel és korlátlanul rendelhet el ideiglenes rendsza­bályokat, korántsem rejti magában azt a veszélyt, mintha ugyanez a jog, a locarnoi szerződés B. függeléke 19. cikkének mintájára egy olyan elsősorban nemzetközi politikai szervnek is megadatnék, mint a Nemzetek Szövetségének Tanácsa.20) -4) A magyar-svájci békéitelő eljárási és választott bírósági szerződés (1925:XXV. t.-c.) 17. cikke: „A szerződő Felek a békéltető, vagy választott birósági eljárás során a lehetőséghez képest tartózkodni fognak minden olyan intézkedéstől, amely a Biztos javaslatainak elfogadása, vagy a hatá­rozat végrehajtása tekintetében hátrányos kihatással lehetne". — A magyar­olasz szerződés (1927:XXVIÍI. t.-c.) 16. cikke: „A magas szerződő Felek a békéltető, vagy választott birósági eljárás során tartózkodni fognak min­den olyan cselekedettől, vagy intézkedéstől, amely a békéltető bizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrá­nyos hatással lehetne." — Azonos vagy hasonló rendelkezést tartalmaz a magyar-finn szerződés (1929:XXXIX. t.-c.) 18. cikke a Törökországgal kötött szerződés (1930:1. t.-c.) 16. cikke, a Lengyelországgal kötött szerződés (1930:X. t.-c.) 18. cikke, a Bulgáriával kötött szerződés (1930:XV. t.-c.) 16. cikke, az Észtországai kötött szerződés (1930:XXXV. t.-c.) 18. cikke, a Görögországgal kötött szerződés (1931 :X. t.-c.) 18. cikke, a Lettországgal kötött szerződés (1931 :X1I. t.-c.) 18. cikke, az Ausztriával kötött szerződés (1931:XXIX. t.-c.) 18. cikke. 25) A Spanyolországgal kötött szerződés (1930-.XIV. t.-c.) 20. cikke: „A Magas Szerződő Felek a békéltető, a birósági vagy a választottbirósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan intézkedéstől, amely a Békéltető Bizottság javaslatainak elfogadása vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság ítéletének vagy a választóttbiróság határozatának végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne. E célból a Békéltető Bizottság, az Állandó Nemzetközi Bíróság vagy a választóttbiróság, adott esetben, intézkedni fog aziránt, hogy mily ideiglenes rendszabályok foqanatosí­tandók." 26) L. a locarnoi szerződés 19. cikkét a 17. vz. jegyzetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom