Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 1-3. szám - Ideiglenes jogfentartó rendszabályok a hágai állandó nemzetközi biróság előtt

7 lerends internaíionaux) 7. cikke,16) a loearnoi szerződés (B. fttggeléki 19. cikke,17) amelyet lényegében az 1928. szeptember 28-án Genfben aláírt, a nemzetközi vitáknak egyeztetési, birói és döntőbírói úton való rendezése tárgyában kötött általános egyezmény (Acte général de Genéve) 33. cikke is átvett.18) Mindamellett az ideiglenes jogfenntartó intézkedéseknek a nemzetközi szerződésekbe való beiktatásánál a legnagyobb elővigyázattal kell eljárniok különösen a kis államoknak, mert ezek révén könnyen nyílhat alkalom a belügyeikbe való széleskörű beavatkozásra. K tekintetben számunkra frappáns intőpélda az 1928. január 1-én Szent-Gotthardon felfedezett gépfegyveresempészettel kapcsolatban a Nemzetek Szövetsége Tanácsa elnökének, Tcheng-Loh-nak eljárása, aki a kis-entente ösztönzésére és francia befolyásra a magyar kormányhoz intézett táviratával a tételes magyar jogszabályoknak megfelelően lefoglalt, használhatatlanná tett és birói árverés előtt álló gépfegyverek elárverezésének felfüggesztését kérte s ezáltal voltaképen a független magyar bíróság előtt folyó eljárásba akart beavatkozni.1'*) A a lengyel-litván, majd az albán-jugoszláv konfliktus alkalmával, 1925-ben pedig a moszuli kérdés körül támadt angol-török viszály és a bolgár-lörök konfliktus elsimításánál. Azóta hasonló célzattal ismételten járt közbe a Tanács a Bolívia és Paraguay, majd a Japán és Kina közöli támadt konfliktus kapcsán. — Részletesen foglalkoznak a Tanács közbenjárásával: Guggenheim op. cit 83—103. és Dumbauld op. cit. 103—120. 16) Le Fur: Recueil de téxtes de droit international public. Paris 1928, p. 675. 17) Faluhelyi, Locarno ós a német-orosz semlegességi szerződés. Budapest, 1926. Függelék XXXV. oldal. „Általános rendelkezés. 19. cikk. Minden esetben és nevezetesen akkor, ha a Felek közötti vitás kérdés már végrehajtatott, vagy közvetlenül bekövetkezendő cselekményből ered. az Állandó Egyeztető Bizottság, vagy amennyiben ez nem foglalkozik a kérdéssel, a Választolt Biróság, vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság, még pedig az utóbbi szervezeti szabályzatának 41. cikke értelmében a lehető leggyorsabban rendelkezik abban az irányban, hogy milyen előzetes intézkedések foganatosítandók. Amennyiben a Nemzetek Szövetségének Tanácsa foglalkozik ezzel a kérdéssel, úgy ennek hatáskörébe tartozik az előzetes intézkedések elrendelése. A német és belga kormány kötelezi magát, hogy ehhez alkalmazkodik és minden olyan intézkedésektől tartózkodik, amelynek hátrányos hatása lehetne a döntésnek végrehajtására, vagy az Állandó Egyeztető Bizottság, illetve a Nemzetek Szövetségének Tanácsa állal javasolt szabályozásra és általában minden olyan magatartástól tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy a nézeteltérést kiélezze, vagy megnövelje.' 18) Borel, L'aete général de Geneve. Recueil des Cöurs de l'Académie de Droit International de La Haye. 1929. II. p. 501—596. 1M) Kertész, Le droit international et 1'alTaire des niitrailleuses de Szent (iotthard. Revue générale de droit international public 1928. p. 467—500.