Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 5. szám - A német-osztrák vámunio a hágai cour előtt.; A hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német-osztrák vámunió kérdésében; (Folytatás)

38 állapítani a vámunió összeférhetőségét a 88-ik cikkel mindkettőnek a megoldása nélkül. Ezek után hosszas és érett megfontolás után arra a következtetésre jutottam, hogy a Törvényszék vagy tagadja meg a kivánt vélemény adását, vagy pedig adjon véleményt a kérdésről annak teljességében. Elismerem, hogy a törvényszék megtagadhatja olyan vélemény adását, amely arra kényszerítené, hogy térjen el birói működését irányító lényeges szabályoktól. "(Lásd 5-ik sz. jogi vélemény 29-ik old.) De lehetetlennek tartom azt, hogy a törvényszék más kérdésre válaszoljon, mint amire felkérték, vagy csak a kérdés egy részére: véleményem szerint ez a hatalommal való igazi visszaélés volna. Azt kell tehát kérdeznünk, hogy milyen vonatkozásban volna a törvényszék által a fenti ténykérdésre adott vélemény azzal a hatáskörrel, amelyet a Saint Germaini Bsz. 88-ik cikke ruházott a Népszövetség Tanácsára. Tudjuk, hogy az a kérdés, amelyre vonatkozólag a Törvényszéktől véleményt kértek, a 88-ik cikk alkalmazhatására vonatkozik; ez tehát arra a hatáskörre vonatkozó előzetes kérdés, amely hatáskör a Tanácsot az említett cikk értelmében megilleti. A Törvényszékhez feltett kérdésnek az a célja, hogy megállapítsa, vájjon a kérdéses cselekmény a 88. cikk által megjelölt kategóriába tartozik-e és így Ausztria köteles attól tartózkodni, hogy a Tanácsot abba a helyzetbe hozza, hogy az említett cikk által reá ruházott hatalmat gyakorolja; ez egy más kérdés tehát és nem az, amelyet a Tanácsnak kellene eldönteni, vagyis ha az összeférhetetlenség meg volna állapítva és Ausztria a Tanács hozzájárulását kérné. Másrészt egyáltalán nem vitás, hogy a Tanácsnak a 88-ik cikk értelmében bírt hatásköre, mely szerint hozzájárulását megadhatja, vagy megtagadhatja annak a megállapítását is magában foglalja, vájjon a cselekmény, amelyre engedélyt adna, valóban oly természetű-e, hogy Ausztria függetlenségét veszélybe sodorhatja. Nem volna összhangban a 88. cikk értelmével és szellemével, hogy a Tanács e ponton köteles volna magát bármely más szerv véleményéhez tartani. A Törvényszék által a fenti ténykérdésben adott véleménynek nem volna más hatása, feltéve természetesen, hogy azt a Tanács elfogadja, mint, hogy a kérdést a 88-ik §-nak a jelen esetben való alkalmazhatóságát illetőleg eldöntse. De egyáltalán nem kötné a Tanácsot engedélyezési jogkörében és Ausztria szabadon felhozhatná előtte mindazokat a bizonyítékokat, amelyekkel ki akarná mutatni, hogy a tervezett vámunió nem olyan természetű, hogy függetlenségét veszélybe sodorhatná. A Törvényszék ebben a pontban hozott határozata tehát csak ideiglenes jellegű.