Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 4. szám - A német-osztrák vámunió a hágai cour előtt; A Hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német-osztrák vámunió kérdésében

28 uniót kössön, vagy pedig köteles a Tanácstól hozzájárulását kérni. 2. Ha a saint-germaini Bsz. 88. §-a és a genfi Jegyzőkönyv arra kötelezi Ausztriát, hogy a Népszövetség Tanácsának hozzájárulása nélkül tartózkodjék bizonyos cselekedetektől, akkor ennek a célja az említett 88-ik §. első részében foglalt elvnek a megvalósítása, vagyis: „Ausztria függetlensége elidegeníthetet.len, hacsak ehhez a Népszövetség Tanácsa hozzá nem járul." Első sorban tehát ennek az elvnek a jelentőségét és hatásait kell vizsgálni. Annak a gondolatnak, amely szerint Ausztria függetlensége a Népszövetség Tanácsának hozzájárulása nélkül meg nem változtatható, a versaillesi Bsz. 80. §-ban van a forrása. Ez a cikk két kötelezettséget ró Németországra: köteles elismerni és szigorúan tiszteletben tartani Ausztria függetlenségét ama határok között, amelyek ez utóbbi és a szövetséges és Társult Nagyhatalmak között létrejött szerződésben megállapíttatnak, köteles továbbá elismerni, hogy ez a függetlenség a Népszöv. Tanácsának hozzájárulása nélkül meg nem változtatható. Nem kétes, hogy ez a rendelkezés, amely a többi békeszerződésben nem szerepel abból a célból vétetett fel, hogy biztosítsa Ausztria létezését a német birodalomba bekebelezés veszélye ellen. A 88. §. nem tesz mást, mint átveszi és általánosítja azt az elvet, amelyet a versaillesi Bsz. már kimondott. Ennek a cikknek az alapjául az a gondolat szolgál, hogy Ausztriának a megállapított határok közötti fennmaradása a békeszerződések által teremtett politikai rend lényeges eleme. Ennek a fennmaradásnak a biztosítása, valamint annak megakadályozása, hogy Ausztriát egy másik állam bekebelezze, vagy hogy az egy másik államtól függő viszonyba kerüljön — kivéve, hogy ha a Népszövetség Tanácsa másként nem rendelkezik — ez az igazi célja annak az elvnek, amelyet a 88-ik §. első része tartalmaz. Már most megállapíthatjuk, hogy ezt a cikket nem Ausztria érdekében, hanem általános Európai érdekből fogadták el, könnyen érthető tehát, hogy a 88-ik §. Ausztriának semmiféle jogot sem biztosít, hanem csakis kötelezettségeket ró rá. 3. Most már világosan meg kell határozni a 88. §-ban előforduló „függetlenség" és „elidegeníthetetlen" (inaliénable) kifejezések értelmét és horderejét. Ami az előbbit illeti, az előző megállapításokból ugy látszik, hogy Ausztria függetlensége a 88. §. értelmében nem más, mint Ausztriának a létezése a saint-germaini Bsz. által megállapított határokon belül, külön állam gyanánt, amely semmiféle más állam, vagy államcsoport fennhatóságának nincs alávetve. A függetlenség ilyen értelemben tulajdonképen nem más, mint az államok létezésének rendszerinti feltétele a nemzetközi jog szerint: úgyis minősíthetnénk azt, mint szuverénitást (suprema