Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 3. szám - A német-osztrák vámunio a hágai cour előtt. A hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német-osztrák vámunió kérdésében. (Folytatás)

23 ami „veszélyezteti függetlenségét". Azt kell feltételezni, hogy ez a felfogás csak ama kötelezettségeket tartja szem előtt, melyek a meg állapodás létesülésekor mint ennek következményei jelentkezhetnek. (Lásd a Vélemény 13. és 14. oldalait.) Jelen eljárás folyamán semmi sem lett előterjesztve a tekintetben, hogy az államok, melyek a múltban vámközösséget létesítettek, ebből kifolyólag jövő állami létüket veszélyeztették volna. Mivel ebben a tekintetben semmi bizonyíték nem lett szolgáltalva, a Bíróság nem vélelmezheti, hogy egy vámközösség létesítése, a szerződő államok teljes paritásának megóvása mellett, veszélyezteti, vagy fenyegeti valamelyiknek jövő létét. Még kevésbbé vélelmezheti a Bíróság, hogy a két állam valamelyike cselekedete következményeké}) előre láthatta függetlensége elvesztését. A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a bécsi Jegyzőkönyv által tervbe vett közösség összessége az, melyet nehezen lehet összhangba hozni Ausztria kötelezettségeivel. Vagyis, hogy ez a közösség összessége veszélyeztetheti Ausztria függetlenségét, anélkül, hogy tekintetbe vennők e megállapodás egyes rendelkezéseinek hatályát, és mivel Ausztria észszerűen előre láthatta e következményeket a bécsi Jegyzőkönyv aláírásakor, a térbe vett közösség összeférhetetlen Ausztria kötelezettségeivel. Ha ez azt jelenti, hogy két állam között létrejött vámközösség, eltekintve a megállapodás részleteitől, az érdekelt államok, függetlenségének veszélyeztetését rejti magában, úgy alulírottak e véleményhez nem járulhatnak hozzá. Első sorban, amint fent már jeleztük, semmiféle bizonyíték' nem fekszik el a Bíróság előtt a tekintetben, hogy ily természetű következtetést lehetne levonni. Igaz, hogy az eljárás folyamán a Bíróság meghallgatott egyes előadásokat, melyek szerint a XIX. század egy jelentékeny részének tartama alatt a német államok többsége között vámegyezmény állott fenn, és hogy ennek a vámközösségnek utolsó stádiumát felváltotta 1871-ben a Német Birodalom. Azonban a német Zollverein történetéből semmiféle kielégítő következtetést nem lehet levonni, mert nem áll rendelkezésre semmiféle eszköz a tekintetben, hogy meg lehessen állapítani, vájjon az 1871. évi egyesülés az 1870. évi háborúnak, vagy pedig a Zollverein-nak volt-e a következménye. Másodsorban, lehetetlen egy vámközösség megkötésének következményeit megállapítani anélkül, hogy a megállapítandó szerződés egyes rendelkezéseit figyelembe vegyük. Nem létezik vámközösségi egységes tipus és minden vámközösségi megállapodást külön kell elbírálni. Ezenkívül alulírottak nem hajlandók megengedni, hogy a bécsi Jegyzőkönyvet a maga összességében összeférhetetlennek kell tekinteni Ausztria szerződésbeli kötelezettségeivel, anélkül, hogy a Jegyző könyvnek valamelyik rendelkezése tekintetében ki lenne mutatva, hogy az összeférhetetlen e kötelezettségekkel. A Jegyzőkönyv egyes szakaszainak vizsgálata nem eredményezett