Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 3. szám - A német-osztrák vámunio a hágai cour előtt. A hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német-osztrák vámunió kérdésében. (Folytatás)

18 az Ausztria által magára vállalt kötelezettség természete és terjedelme tekintetében kifejezésre juttatóit azt a nézetet, hogy ez azt jelenti, hogy Ausztria tartózkodni fog olyan cselekedetektől, melyek függetlenségét befolyásolhatnák, vagy veszélyeztethetnék. Alulírottak nem kifogásolják a Bíróság véleményében foglalt és a bécsi Jegyzőkönyv által tervezett közösség jellemzését sem. Azonban azt teszik kifogás tárgyává, hogy a Bíróság Véleménye nem szól semmit arról, hogy a tervezett közösség hogyan és miért fenyegetné, vagy veszélyeztetné Ausztria függetlenségét. Alulírottak első sorban azt óhajtják megjelölni, hogy nézetük szerint mi képezi a Bíróság feladatát a jelen ügyben. A Bíróságnak nem kell foglalkoznia politikai szempontokkal, vagy politikai következményekkel. Ezek az ő hatáskörét meghaladják. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa jogi kérdésben fordult a Bírósághoz. Arról van szó, hogy a bécsi Jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések összeegyeztethetők-e vagy nem azokkal a kötelezettségekkel, melyeket Ausztria a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által említett másik két nemzetközi szerződésben magára vállalt? Ez a kérdés tényleg kizárólag jogi természetű abban az értelemben, hogy a szerződések értelmezésére vonatkozik. Briand úr a Nemzetek Szövetségének Tanácsa előtt, 1931. évi május hó 19-én helyesen jellemezte a helyzetet a következőkben: „Tulajdonképen semmi sem egyszerűbb, mint az előttünk fekvő kérdés. Henderson úr javaslatának elfogadásával állást foglaltunk a jogi kérdés tekintetében, mely bizonyos tekintetben előzetes kérdést jelentett. Arról volt szó, hogy kinek van igaza: Annak-e, aki azt állítja, hogy Önök nem köthetik meg az ezen Jegyzőkönyvben foglalt megállapodást, mert az Önök nemzetközileg elvállalt kötelezettségei ennek útjában állnak, vagy pedig annak, aki ezt mondja: „Nem, mi ezt a Jegyzökönyvet állami szuverénitásunk gyakorlása folyamán írtuk alá anélkül, hogy szerződésileg elvállalt kötelezettségeinket elmulasztottuk volna". „íme, így alakult a kérdés és csak természetes, hogy ahhoz az intézményhez fordultunk, mely hivatva van arra, hogy a Tanácsnak jogi véleményt adjon nehéz esetekben, hogy tudja, mihez tartsa magát: az Állandó Nemzetközi Bíróság a szövegek birtokában meg fogja nekünk mondani, mi a jog." A Bíróság határozatának szükségképen azon adatokra kell tá maszkodnia, melyeket elébe terjesztettek. Ha a Bíróság következtetései nem volnának igazolva azon adatok által, melyek eléje lettek terjesztve és melyeket megvizsgált, az említett következtetések csak feltevéseken alapulnának. Hogy a saint-germaini Békeszerződés 88. szakaszában kifejezésre juttatott elvnek valódi értelmét meg lehessen állapítani, szükségesnek tartjuk, hogy részletesebben, mint ahogy a Biróság Véleményében foglaltatik, kifejtsük a Békeszerződés szerkesztésekor fennforgott körülményeket. Csak ekképen lehet ezen rendelkezést jól megérteni.