Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 1. szám - A német-osztrák vámunio a hágai cour előtt

7 guk közöljék ezen Jegyzőkönyvet a britt, francia és olasz kormányokkal, a britt kormány pedig erről értesítette a Nemzetek Szövetségének Tanácsát. Ilyen körülmények között történt, hogy a Tanács kérte a Cour-t, hogy a következő kérdésben adjon véleményt: ,,Összeegyeztethető-e a saint-germaini szerződés 88. szakaszával és a Genfben 1922. évi október hó 4-én aláírt I. sz. Jegyzőkönyvvel Németország és Ausztria között létesítendő olyan közösség, mely az 1931. évi március hó 19-én kelt és mellékelt szövegű Jegyzőkönyvben foglalt elveken alapulna?" Látjuk, hogy a Cour-nak nem kell azt mérlegelnie, hogy a német-osztrák vámunió mily feltételek mellett nyerhetné el a Tanács hozzájárulását. Az egyedüli kérdés, melyet a Cour-nak el kell döntenie, abban áll, hogy Ausztriának jogában áll-e a Tanács hozzájárulása nélkül a Németbirodalommal a tervezett vámuniót az 1931. évi március hó 19-én kelt Jegyzőkönyvvel megkötnie — anélkül, hogy a kötendő szerződés ellenkezésbe kerüljön az általa a fentiek szerint vállalt kötelezettségekkel. 1. Elsősorban vizsgálat alá veendők azon kötelezettségek, melyeket Ausztria a saint-germaini szerződés 88. szakaszában vállalt. Mikor a szerződés, összhangban a Németországgal már előzetesen 1919. évi június hó 28-án kötött békeszerződés 80. szakaszával, kikötötte, hogy Ausztria függetlensége, a Nemzetek Szövetségének beleegyezése nélkül elidegeníthetetlen, egyidejűleg azt a kötelezettségei rótta Ausztriára, mely elvileg egyedüli ura a maga függetlenségének, hogy függetlenségét a Nemzetek Szövetségének hozzájárulása nélkül nem fogja elidegeníteni. Akármilyen meghatározást adjon az elmélet, vagy az államoknak egyes esetekben követett politikája az államok függetlenségéről, ha tekintetbe vesszük Ausztria jelenlegi jogi helyzete tekintetében a jelen vélemény bevezetésében foglalt általános jellegű fejtegetéseket, Ausztria függetlenségén, a saint-germaini szerződés 88. szakasza értelmében, azt kell érteni, hogy meg tud-e maradni jelenlegi határai között mint önálló állam, mely gazdasági, politikai, pénzügyi és egyéb kérdésekben függetlenül határoz, és melynek függetlensége korlátoztatnék, ha gazdasági, politikai, vagy egyéb tereken, melyek a gyakorlatban szorosan összefüggnek, beavatkozás történnék. Nyilvánvaló, hogy a Tanács hozzájárulása nem szükséges, ha Ausztria az 1931. évi osztrák-német Jegyzőkönyvben tervezett közösséggel nem idegeníti el a maga függetlenségét, és hogy ellenkező esetben erre a hozzájárulásra szükség van. A 88. szakaszban ekként szem előtt tartott elidegenítésen az osztrák államnak minden önkéntes cselekedetét kell érteni, melynek folytán függetlensége elveszne, vagy módosulást szenvedne, olyképen. hogy szuverén akarata alárendeltetnék, esetleg