Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 3-4. szám - A nemzetközi jogi szolgalom kérdése

39 lesen az ilyen raulelák figyelembe vétele nélkül ;i szolgalomnak az egyik fél részéről való egyoldalii megszüntető bejelentését nem ismerhetjük el. Az 1871. évi londoni konferencia álláspontja tehát Oroszország 1870. október 31-iki jegyzékével kapcsolatban egészen érthető és teljesen korrekt volt." 3. Bizonyos tekintetben a szerződés teremtette terület sonverinitásj korlátozásokra szüntetőleg hal ki a háború: a > ha a háború a terhelt ós jogosított állam közöli keletkezik, ágy a szerződés, mely a szolgalmai conslituálja, csak érvényesülési lehetőségétől van megfosztva ós a békekötés d\ értelmű rendelkezéséig elvileg hatályban van. b) 11a a szolgáló állam ós más nem a jogosított állam közötl keletkezik nemzetközi bonyodalom, a szolgáló állam véleményem szerint teljesen indokolt esetben (nemzetközi jogi vógszűkségi ellenállhat a jogcsitoit állani jogát gyakorolni akaró törekvéseknek. Ezt a kérdési a/, államok jogellenes cselekményének teóriája alapján kell adott esetben elbírálni, c) Végül, ha a jogosított avagy a jogosítottak ós nem jogosítottak közötl tör ki háború, akkor mindenekelőtt a nemzetközi végszükség általános szabályai szerint a restrictiot teremtő szerződés ily értelmű rendelkezései az irányadók. Ha most már ily értelmű dispositio a kérdéses nemzetközi szerződésben nem foglaltatik, akkor a terhelt állam magatartására nézve a semlegesség és a nemzetközi jog egyéb álalános rendelkezései az irányadók.0 E tekintetben azonban még ma is nagyfoka bizonytalanság uralkodik, amelyei érdekesen világit meg a versaíllesi béke 380. cikke alapján keletkezeti lengyel-német jogvitában, az u. n. Wimbledon-perben a cour permanente de Jnsticc Internationale-, nak 1923-ban hozol! ítélete. A döntés a fenti állásponttal homlokegyenest ellenkezik, ámde a bíróság határozata nem voll egyhangú és a különvéleményekből megállapítható, hogy az akkori tanács kél legkiválóbb tagja (Hűbéres Anzilotti) más véleményen voltak. Ismét más állásponton voll Schücking, de ö a régi szolgalmi teória szempontjából fogta meg a kérdést. 4. A classiciis ós a modern teória hiyei megegyeznek abban, hogy fuzio esetén is megszűnik a szolgalom. 5. Megszűnik végül, ha a terhelt állam elpusztul, illetve ha Ugyanez történik a jogosított féllel. Itt felvetődik azonban az 8 Oroszország az 18."><> évi párisi kongresszus által tereinIrII Fekete tengeri slalusquo (;i Fekete tenger meg nem erösílhclési kplclczeltségcl :»ló) a nemei—francia hú ború folytan keletkezeti európai zűrzavar! felhasználva ;iz érdekeli hatalmakhoz 1870. október 31-én intézeti diplomáciát jegyzékében ;i clausula rebus sic stantibusra hivatkozással cgyoldaiúlag felmcnloitnck jelentette ki magát * Wolgast: Dcr Wimbledon— Prozfss vor dem VöjkéVbundgerichlshof. lir.C). Ucrlin—Grfinewald.