Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 2. szám - Dr. Szászy István előadása; Az okiratok hitelesitése. A háború hatása a szerződésekre. A semlegesség. Külföldi állampolgárok magántulajdonának védelme

30 Végeredményben tehát az értekezlet munkájának pozitív eredménye egy 32 szakaszból álló egyezménytervczel elfogadás sából állott a ,.hadviselő feleknek a semleges tulajdonnal szemben tengeren fennálló jogairól és kötelezettségeiről." Ennek a tervezetnek a rendelkezéseit a rendelkezésemre álló hely szük volta miatt sajnos részletcsen nem ismertethetem. Csupán annyit jegyzek meg, hogy a tervezetnek rendelkezései nagyjában megfelelnek a nemzetközi jog' hatályban levő szabályainak és a háborúban egyes konkrét cselekkel kapcsolatban kialakult uralkodó angol-amerikai álláspontnak. Az értekezlet mindazonáltal megbízta a bizottságot, hogy n szóbanforgó egyezménytervezet rendelkezéseit hozza összhangba a varsói értekezleten elfogadott tervezet rendelkezéseivel és terjesszen e tárgyban újabb jelentési az értekezlet elé. A Kellog paktum kiegészítésére vonatkozó javaslatokat mind elvetették, de nem azért, mintha e javaslatokat helytelenítették volna, hanem mert nem állott kellő idő rendelkezésére azoknak megvitatására. Ennek a kérdésnek eldöntését is a következő értekezletre halasztották. 8. A külföldi állampolgárok magántulajdonának vedelnie. Az értekezleten tárgyalt valamennyi kérdés között*a nemzeti kisebbségek védelmének kérdésével együ11 ez a kérdés érintette legközelebbről a magyar érdekeket. Az értekezlet tagjai is nagy fontosságot tulajdonítottak ennek a kérdésnek, ami kifejezésre jutott abban is, hogy egy ülése:; sem vo!l oly sok tag jelen, mint ennek a kérdésnek a tárgyalásánál. Már az 1926. évi bécsi értekezlet is foglalkozott ezzel a kérdéssel, s öt határozatot fogadolt el. Ezek a határozatok el-: ismerték: a) hogy az egyes államok belső törvényei tiltják a. magántulajdonnak kártérítés nélkül való kisajátítását; b) hogy; ugyanilyen szabály áll fenn a nemzetközi jogban is; c) hogy az államnak joga van felszólalni és tiltakozni az érdekelt állam kormányánál, 1. ha ez olyan kártokozó intézkedéseket tesz az előbbi állam polgáraival szemben, amelyeket saját polgáraival szemben nem lesz. 2. ha ezek az intézkedések .tekintet nélkül arra, hogy saját polgárait is érintik, „actuelle injustice"-t képeznek a külföldiekkel szemben. A bécsi értekezlet kimondotta még, d) hogy a békeszerződések is elismerik, bár nem kielégítő módon, a magántulajdon sérthetetlenségének alapelvét és e) hogy a nemzetközi jog alapelveit sérti az olyan eljárás, amelynek célja védelemben részesített nemzeti kisebbség tagját vagy, külföldi állampolgárt tulajdonjogától, ha nem is közvetlenül, de közvetve, reális kártérítés nélkül megfosztani. A newyorki értekezlet szeptember 8-án E. M. Borchard amerikai egyetemi tanár elnöklésével foglalkozott a kérdéssel..