Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 2. szám - Dr. Szászy István előadása; Az okiratok hitelesitése. A háború hatása a szerződésekre. A semlegesség. Külföldi állampolgárok magántulajdonának védelme

28 pánamerikai unió is, amely el is fogadott egy egyezményt a tengeri semlegesség szabályozásáról. Az első egyezménytcrvczcl 24, a második 34 szakaszból áll. Mind a két tervezet figyelembe vette az el műit világháború tapasztalatait, s különösen behatóan szabályozta azokat a kér­déseket, amelyek körül a világháborúban vita volt. A második tervezel rendelkezései közül különösen fontosak a 9. cikk rendelkezései, amelyek azonosak a/ 1930. évi április hó 22-én a tengeri fegyverkezések korlátozása tárgyában Lon­donban aláírt egyezmény 22. cikkének rendelkezéseivel és a 15. cikk rendelkezései, amelyek az abszolút és relativ hadi dug­árii fogalma közi fennálló ellentétet szüntetik meg és a hadi dugárii fogalmát azokra a tárgyakra korlátozzák, amelyek ,,have an encmy destination and are intended to assist the military operations of the encmy." írásbeli előterjesztéssel fordultak még a semlegesség" kér­désében az értekezlethez B. Russel és C. G. Westmann svéd miniszter. A bizottság által készített egyezménytervezetek felett a/, értekezleten heves vita índull meg. habár az értekezlet tagjai­nak általános véleménye afelé a felfogás felé hajlott, hogy a jövő háborúban egy állam sem fogja semlegességét megőrizni tudni. Dr. Thorvald Boyé azt javasolta, hogy szűnjenek meg a semlegesek kötelezettségei az olyan állammal szemben, amely megsérti a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányát vagy a Kel­log paktumot. Az ilyen állam nem követelheti magának a had­viselő fél jogállását és jogait. Az ilyen államnak nincs joga a semleges hajókat átkutatni és lefoglalni. Borchard amerikai professzor ezzel szemben rámulatott arra. hogy ezen szabály alkalmazásához szükséges volna, hogy előbb a Kcllog paktum megsértésének ténye objektív kritériu­mok szerint megállapíttassék, márpedig nincs oly nemzetközi szerv, amely ezt megállapíthatná. A különböző semleges államok ebben a kérdésben a legkülönbözőbb álláspontokat foglalnák el. Edward A. Ilarrimann támogatta Borchard álláspontját, viszont James O. Murdocfc, a washingtoni State Department jogi tanácsosa Boyé javaslatát. Fred II. Aldrich, a kiváló amerikai jogtudós szerint jogszerű és jogszerűtlen háború között nem szabad különbséget tenni. Fontos az, — mondotta —, hogy minden állam, mely háborút kezd, tartsa meg a nemzetközi hadijog szabályait, legyen ez a háború akár jogszerű, akár jog­szerűtlen. Bewes, az I. L. A. főtitkára szerint kívánatos volna, hogy az államok kössenek oly egyezményt, amelyben kötelezettségei vállalnak arra, hogy sem ők, sem polgáraik nem fogják támo­gatni a Kellog paktumot „nem békés eszközökkel" megsértő

Next

/
Oldalképek
Tartalom