Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 1. szám - Harasztosi Király Ferenc Dr. előadása; Az International Law Association newyorki konferenciájának nemzetközi gazdasági jogi tevékenysége. 1. r.

12 való táviratozás és távbeszélés vitás jogi kérdései iráni. A meg­oldásra váró jogi problémákat az előkészítő iratok közt négy tanulmány ismertette: Dr. HofJ'mann Willy (Leipzig) tanulmá­nya a ródió-leadások jogi védelméről, Giannini Torquato Carlo (Róma) értekezése az SOS. vészjcllcl való visszaéléssel kapcso­latos anyagi felelősségről, D'Amelio Mariano szenátornak egyez­ménytervezete ti drótnélküli távírón való érintkezés jogi védel­méről és Cavaglieri Arrigo nápolyi egyetemi tanár jogvéleménye a drótnélkül való táviratozás nemzetközi jogvédelméről. Mindezeknek az előkészítő tanulmányoknak a ncwyorki konferencia Jonkheer de Brauiv elnöklete alatt tartott ülésében figyelmet szentelt, a felvetett kérdésekben azonban érdemleges határozatot nem hozott. A nemzetközi kartefek jogi problémáival foglalkozó állandó bizottság az 1928-ban tartott varsói konferencia óta működik, amely — mint ismeretes — Dr, Koch E. brit/, és Dr. Király Ferenc indítványára elhatározta, hogy a nemzetközi kartelekre vonatkozó joganyagnak — joggyakorlat, jogelmélet, törvény­hozási és közigazgatási intézkedések, szerződések — tanulmá­nyozását nyomban megkezdi, a nemzetközi kartelekkel és a kartclszerű organizációkkal kapcsolatos i<>gi problémákat meg­állapítja és elemezi, valamint ezek egyöntetű megoldására egyezménytervezetet terjeszt a newyorki konferencia elé. A bizottság londoni vezetősége a munkája számára rendel­kezésére álló kétévi időközt főleg, sőt talán túlzottan is, a tisz­tázandó kérdések helyes megállapításának és szakszerű felte­vésének szentelte. Először Bcwes főtitkár szövegezte meg a kérdőpontokat, amelyekel kiegészített és szakszerűbbé tenni igyekezet! Dr. Kirity Ferenc. Az állandó bizottság ezután Dr. Geiler professzorhoz fordult, aki rendkívül részletes; ;i nemzet­közi kartcl-közjog és kartelmagánjog valamennyi megoldatlan kérdései! felölelő kérdőivel állított össze. Az így összegyűjtőt! kérdőívekből a központi vezetőség kissé ötletszerűen kiválasz­totta azokat a kérdéseket, amelyekel legsürgősebbeknek és súrlódásokra és nézeteltérésekre legkevésbbé alkalmat adóknak talál! és az így összefoglal! csonka kérdéskomplexumot körözte a bizottság tagjai közölt. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a kiválasztott kérdések a nemzetközi kartel jognak elemi, szinte iskolakérdései lévén, természetszerűleg a körülöttük ki­fejlődött vita sem mozoghatott azon a színvonalon, amelyre a varsói sokaiigérő kezdet után az. Associationnak Ncwyorkban felemelkednie kelleti volna. A kérdőív három főkérdés körül csoportosította a feltett' kérdéseket. Az első kérdéskomplexum feltette azokat a kérdé­seket, hogy mi a nemzetközi karlel, mi a nemzefközi kartel jog. mik a forrásai és a nemzetközi karteljog csak nemzetközi kar­telekre, avagy a nemzeti karA'lckrc is vonatkozik-e? A második kérdéscsoport, mellőzve a közrend (ördre

Next

/
Oldalképek
Tartalom