Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 1. szám - Az International Law Association new-yorki konferenciája; Dr. Auer Pál előadása; A nemzetközi jog kodifikációja; A nemzetközi kisebbségek védelme; A kereskedelmi választott biróságok

2 kot érdeklő nemzetközi problémák fontosságára nyomatékosan felhívni, másrész! az áldatlan európai állapotok között élő európai jogászokra csak jó-hatással lehetett a megér lést és kiegyenlítést őszintén kereső amerikai jogászok felfogásának megismerése. A konferencia igen impozáns külsőségek kö/.ötl zajlott le, melyekről azonban ill nem volna helyénvaló beszélni, inkább a résztvevők nemzetiségével és személyével kapcsolatosan szerelnék néhány szól szólni, azokról, akik otl voltak s akik nem voltak ott csupán azért, meri az elmondandók talán ügyelmet igényelnek a Szövetség jövője szempontjából. A Szövetség életében az utolsó évtizedben, söt már a háborúi megelőző utolsó években is Lord Phillimore játszotta a yezető szerepet, aki nemcsak az angol delegációnak Volt mindenkori feje, hanem lelke és irányítója volt az egész Szövetségnek. Ennek a kiváló elméjű és nagyszivü férfiúnak elmúlása tagadhatatlanul erősen érezhető volt a newyorki tanácskozások alkalmával. Hiányzott a nagy vezető egyéniség és a különböző delegációkat összetartó élő kapocs. A konferencián részlvett angol jogászok közül első sorban az állítólag 80 éves Sir Frederick Pollock, a nagy angol jogtanár említendő meg, aki azonban a konferencia munkálataiban nem vett aktív részt. Az angol delegáció értékesebb tagjai Vaughan Williams, Lord Phillimore veje, az angol-német vegyes döntőbíróság tagja, Leslie Burgin, az •alsóház tagja, továbbá a titkárság vezetői, Wyndham Bewes és Temple Gray voltak. A németek közül a nálunk is jól ismert Dr.'Walter Simons emelendő ki, aki a Tveichsgericht volt elnöke, volt külügyminiszter és a német köztársaság ideiglenes elnöke is volt. Úgyszólván teljesen hiányozlak azonban a franciák. Mindössze hárman voltak jelen, kétségkívül jeles jogászok, azonban olyanok, akik saját hazájuk jogéletében — kellő már igen fiatal koránál fo^va is •— nem játszottak még szerepel s nevük úgyszólván teljesen ismeretlen. Nemcsak hogy a francia jogászvilág nem volt képviselve, hanem információm szerint a francia csoport, állítólag személyi differenciák miatt, nem is működik. Ez kétségkívül igen sajnálatos körülmény, mert a franciák nélkül a Szövetség nem tekinthető valóban nemzetközinek. Ehhez járni, hogy jóformán teljesen hiányoztak az olaszok, akiket csak egy Londonban élő olasz ügyvéd képviselt, ők azonban legalább néhány dolgozatot küldtek. Hiányoztak természetesen az oroszok is és nem volt jelen a Kis Enleule-államok egyetlen jogásza sem. A vendéglátó amerikaiak közül kiemelendők John W, Davis ügyvéd, volt londoni nagykövet, Arthur K. Kuhn ügy ved és tanár, és Edwin Bórchard jogtanár. Feltűnő volt, hogy hiányzott a két hires amerikai nemzetközi jogász, James Brown Scott és Nicolas Murray Butler. Lehetséges, hogy távolmaradásuknak