Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 8. szám - HATÁSKÖR ÉS ÉRDEM

86 Ez a legtöbbször nem történik. Alperes védekezése folyamán a? hatáskör tárgyalásánál is lehet érdemi kérdéseket s a bíróság tárgyalásukba bocsátkozik ahelyett, hogy mellőzné azokat. A vegyesdöntőbiróságok előtt hatásköri kérdésként vetették fel és gyakran mint ilyeneket le is tárgyalták a követkéz;): érdemre tartozó kérdéseket: 1. a „mesure" jogi természetét. 2. mesure différentielle" forog-e fenn, 3. az agrárreform, tehát nemzeti törvény magyarázatát stb. Előfordulhat, hogy a hatáskör kérdésének vizsgálatánál nem térhet ki a bíróság bizonyos, az érdemre tartozó kérdések érintése elöl. Minden ügyben, minden nemzetközi bíróság első sorban vizsgálja, hogy vájjon a felek, amelyek vagy akik hozzá fordultak, általában felléphetnek-e félként előtte, vagyis van-e nemzetközi jogalanyiságuk, perképességük. A hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék azt vizsgálja, hogy vájjon alanyai-e a felek a nemzetközi jognak, tagjai-e a Népszövetségnek, jogában áll-e statútuma szerint az illető felek ügyében Ítélkezni. Az 1930. januári hágai egyezmény szerint esetleg elébe kerülő fellebbviteli ügyekben vizsgálja az állampolgárság kérdését. A Vegyes Döntőbíróságok szintén vizsgálják az állampolgárság kérdését, mind fizikai, mind jogi személyeknél, mert csakis kizárólag az illető államok honosai léphe'nek fel előtte. Ugyancsak vizsgálja a bíróság vájjon nem utaltatotte a vitás ügy más bíróság pl. nemzeti bíróság, zsákmány-bíróság hatáskörébe. Ezek tisztán hatásköri kérdések. Ha ezeket a kérdéseket tisztázta a bíróság, akkor sor kerülhet az esetleges többi hatásköri kifogásra (idő, terület, károk jellege stb.) amelyek sokszor már nehezen különíthetők el «z érdemtől. Külömbséget kell itt tennünk: a) a szerint, amint általános alávetést tartalmaz a szöveg. b) vagy bizonyos eseteket kíván a nemzetközi bíróság által eldöntetni, c) vagy csak egyetlen esetet. Ad a) Ha a szöveg általános alávetést tartalmaz, akkor a bíróság: 1. vagy csak azt vizsgálja, vájjon a vitás ügy valóban ama szerződésből keletkezett-e, melyben az alávetési záradék foglaltatik, 2. vagy még ezt sem vizsgálja, mert az egyezmény általában minden vitás ügyet, amely a felek közt keletkezhet, elébe utal.7 Ad b) Ha a szerződésben azt kötötték ki a felek, hogy csak bizonyos vitás esetekben kívánják az illető nemzetközi bíróságot igénybe venni, akkor a bíróság az alperes által vitatott hatáskör megállapítása céljából vizsgálni köteles az illető esetet és értelmezni a szerződés megfelelő szakaszait. Tényállást elemez és a 1 Némel—amerikai döntőbírósági szerződés, 1928. V/5. Kraus: ínternationale Schiedsprechung, 2ő<>. oldal.