Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Az Állandó Nemzetközi Törvényszék 12-16. sz. itélete a hatáskör szemponjából

73 Látszólag más a helyzet, mint az eddig elbírált hasonló természetű perekben, amelyekben a Cour kimondotta, hogy az állam polgárainak magánjogaira vonatkozó vitákat is eléje terje^zlhe! bizonyos feltételek mellett. (Lásd a Mavrommatis, Wimbledon, Felső Sziléziai stb. eseteket.) A Népszövetségi Egyezmény 14. cikke* és a statútum 36, cikke** beható elemzése után a Cour arra az eredményre jut, hogy jogosult a telek közti vitát eldönteni. Hivatkozik a 2-ik és 13-ik Ítéletében mondottakra, amelyekben hasonló volt a tényállás s ahol a bíróság kimondotta, hogy ,,en prenant fait et cause pour ses ressortissants devanl une juridiction internationale l'Etat fait valoir son piopre droit ..." Ezekben az ügyekben azonban nemzetközi Egyezmények megsértése miatt támadt a jogvita itt pedig az SHS. állani és francia polgárok között tisztán magánjogi, belső, intern jogszabályok értelmezendők. Megállapítja azonban az Ítélet, hogy a francia polgárok kor mányukhoz fordultak, amelyik diplomáciai lépéseket tett erdekükben az SHS. kormánynál. A diplomáciái tárgyalások folyamán aztán jogvita keletkezett a két karmáiig között is. Ez pedig az Egyezségokmány 13. és 14. cikke és az alapszabályok 34—36. cikke szerint a Cour hatáskörébe tartozik. 4 Cour nemcsak nemzetközi jogi kérdésekben dönthet. Az alapszabályok 36. cikke szerint eléje terjeszthetők mindama jogviták, amelyek tárgya ..la réalité de tóul fait qui s'il était établi. constituerait la violation d'un engangement international". Az Egyezségokmány 13. cikke pedig az eldöntendő jog viták felsorolását így vezeti be: Parmi ceux qui sönt généralement snsceptibles d'une solution arbitrale . . ." Ez az elv, hogy t. i. bármily természetű jogvita eléje vihető, alkalmazandó valamely ország belső jogszabályainak értelmezési1 körül felmerült ellentétekre is. Mindezek alapján a Cour elbírálhatja az eléje terjesztett vitás ügyet, de csak a Francia kormány és az SHS. kormány között felmerült vita keretein belül. Bustamante, Pessoq és Novakovics bírák különvéleményt adtak, az első érdemben, a két utóbbi a hatáskör kérdésében is. azt vitatván, hogy a Cour a jelen ügyben nem dönthet. Pessoa okoskodása rendkívül érdekes. Abból indul ki, hogy a Cour hatásköre a Népszövetségi Egyezségokmány 13. és 1414. cikk vonatkozó része: „Cetté Cour eonnaitra de tous différehds d'un caractére internatíoná] que les Parlies hu soumettront." La compétence de la Cour s'étend á toutes affaires que les Parties lui soumettront,..."