Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A párisi egyezmények és a nemzetközi biráskodás

62 elkönyvelni a Magyar Kormány javára azt. hogy sikerült a döntőbíráskodás elvéi fenntartani és a Trianoni Szerződés 250 cikke továbbra is érvényben maradt. Figyelemreméltó, hogy éppen a Magyar Kormánynak kellett megvédenie a Trianoni Békeszerződési a vol1 ellenséges hatalmakkal szemben. 3. A 250 cikk értelmezése azonban a Vegyes Döntőbiróságnak nem áll jogukban a 1. cikk alá tartozó agrárperekben. Ezen perekben ugyanis a vegyes Döntőbíróságok Ítéleteiket a párisi Egyezmények alapján hozzák és indokolják. Csak azt vizsgálják, hogy vájjon a felperes a Trianoni Szerződés értelmében igényjogosultsággal bíró magyar állampolgár-e és hogy birtokát az agrártörvény alkalmazásával kisajátították-e. Igenlő esetben megállapítják a kártérítés összegét. 4. A vegyes döntőbíróságok összetétele a Román. Csehszlovák és Jugoszláv viszonylatban megváltozik, amennyiben az t(Hligi két nemzeti biró és egy semleges állambeli elnökön kivül további két semleges állampolgár tagja lesz mindegyik bíróságnak, akiket az Állandó Nemzetközi Bíróság fog kijelölni. Ugy az agrár, mint a nem agrár perekben tehát ezentúl ő tagú tanács fog ítélkezni. Ez a rendelkezés úgy általános nemzetközi jogi, mint magyar nemzeti szempontból kedvezőnek mondható. Az érdekelt utódállamok jogosultak saját bírójukat meghagyni az agrárperekben is. melyekben az Ítéletet nem ellenünk, hanem az agrár alap ellen hozzák, vagy helyébe az agrár alap által neveztethetnek ki bírót. 5. Nemzetközi jogi szempontból igen nagy jelentőségű a II. Egyezmény X. cikkének ama rendelkezése, hogy a nem agrár perekben akár a hatáskör kérdésében, akár az ügy érdekében ezután hozandó összes ítéletek ellen a hágai Állandó Nemzetközi Bírósághoz fellebbezést lehet beadni külön döntőbírósági szerződés nélkül. A fellebbezést egyszerű beadvánnyal azok az államok gyakorolhatják, melyek között az illető vegyes döntőbíróság felállíttatott még pedig a bírósági ítéletnek a fellebbező állam kormánymegbízottja részére történt kézbesítéstől számított 3 hónapon belül. Nagy jelentőségű ez újítás azért, mert a nemzetközi döntőbíráskodás fejlődésével kapcsolatban állandóan felmerült annak a szükségessége, hogy legyen egy olyan fellebbezési bíróság, amelyhez a nemzetközi döntőbíróságok vagy döntőbirák határozatai ellen fellebbezni lehessen. Amióta a nemzetközi jogi intézetekben és egyesületekben, a hágai békeértekezleteken heves viták kezdődtek az ,,exces de pouvoir" kérdésében állandóan felmerült az a kívánság és pedig a legkiválóbb jogtudósok részéről, hogy szerveztessék egy fellebbezési bíróság, amely megállapítja, hogy forog-e fenn hatáskör túllépés. S amidőn az 1907. évi hágai Békekongresszus a döntőbíráskodásról szóló egyezmény tervezetben mellőztette a