Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - A követségi palota és a nemzetközi jog. Glosszák a brünni legfelsőbb törvényszék egy határozatához

44 Deák értekezésében19 számos írónak véleményét ismerteti a követségi palota sérthetetlenségének elvét illetőleg. Bizonyos azonban, hogy a cseh legfelsőbb bíróság határozatának sérelmes volta még sokkal szembeszökőbb, ha nem az exterritorialitás általános elveiből, hun MII a bíróságoknak a követségi palota köriili hatásköréből indulunk ki. [gy kétségtelen, hogy midőn az ingatlanoknál különben feltétlenül megálló hatáskör a követségi palota esetében (némelyek szerint) törést szenved, egy egészen más jogcímből fakadt végrehajtási jogot a nemzetközi joggal összeférhetőnek senki sem tarthatja. Mert nyilvánvaló, hogy a követségi palotát ma már nem azért illeti meg a védelem, mert azt tényleg a küldő állam területének, vagy a most használatos értelemben véve ,,asylnm"-nak tekintenők, hanem a „ne impediatur legatio" posztulátum alapján. És azt minden józan ember beláthatja, hogy a követség épolyan kevéssé háhorítatlan, ha hatósági személyek magát a berendezést lefoglalják (ami azt reméljük, még a briinni legfelsőbb törvényszék szemében sem lehetne megengedett), mintha a telekkönyvi hivatalban végrehajtási zálogjogot rendelnek el a követségi palotára és a palota területén kívül, de — elárverezik. Mint érdeklődésre számot tartó kérdést felemlítjük, hogy az „asylum" eredetileg ugyanazt jelentette, ami ma élő nemzetközi jog, tudniillik végrehajtástól való mentességet. Csak a középkori fejlődés során éltek vissza ezzel a gondolattal és az asylum szót a követségre menekült bűntettesek védelmére szolgáló, de ma már általánosan elutasított, jogintézmény elnevezésére használták. Az ókori görögöknél az idegenek eredetileg jogtalanok voltak és bárki vélelmezett követelését egyszerűen magán-végrehajtás utján érvényesíthette ellenük. E magán-végrehajtás neve az volt, hogy ffvlav Később az egyes görög államok szerződéseket kötöttek egymással, melyekben egymás polgárainak kölcsönösen biztosították a fenti magán-zálogolástól való mentességet, amit a fosztó képzővel ellátott fenti elnevezéssel jelöltek, vagyis ez volt az aavkuv, azaz latinosan irva ..asylum".20 Az asylum szónak a történelmi fejlődés során eredeti tartalmát messze túlhaladó értelme lett, de mindenesetre érdekes megfigyelni, hogy a szó eredeti értelme, vagyis a végrehajtási mentesség ma is inhárens velejárója a követségi épületeknek, míg a később felvett tartalmat a mai doktrína elvetetette. Az értelem visszatért, de a szó a mai használatra elvesztette létjogosultságát. Dacára annak, hogy a követségi palota végrehajtási mentessége egyenes folyománya az exterritorialitás fogalmának, néhány iró ezt a mentességet külön ki is emeli. így Vercamer21 szerint a követségi palota, mint ingatlan, jogkérdéseiben a belföldi bíróságok ítélkezhetnek, de a követség minden végrehajtás alól mentesítve van. 19 Lásd 8. sz. jegyzetet. 20 Lásd Kohler, Grundlagen des Völkerrechts, Stuttgart, 1918, 24. old.; továbbá C. Philipson, The International Lavv and Custom of Ancienl Greece and Romé, London, 1911. « Op. cít. 175. old.