Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - VIZSGÁLÓBIZOTTSÁGOK ÉS BÉKÉLTETŐ SZERZŐDÉSEK JELENTŐSÉGE VITÁS NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK BÉKÉS ELINTÉZÉSÉNÉL

28 így tehát az 1929. január 5-én kelt egyezményt aláíró ame­rikai államok az ott megjelölt eshetőségek között ugy látszik azt szándékolták, hogy egy diplo'máciai testület által, — amelyben a vitatkozó államok nincsenek szükségképpen képviselve, gyakor­landó egyeztető eljárás rendes előzménye legyen a békéltető bi­zottság munkájának. Valóban ez utóbbinak csak akkor volna szerepe, ha a diplomáciai bizottságnak nem sikerülne egyezsé­get létrehozni az alatt a rövid idő alatt, míg a békéltető bizottság megalakul. Ezen eljárásnak rövidsége azonban vajmi kevés al­kalmai adna a diplomáciai bizottságnak szolgálat teljesítésére. Legújabban két amerikai állam egyezett meg abban, hogy a közöttük fennálló súlyos ellentét elintézésére békéltető bizottsá­got alkalmazzanak. Az 1929. január 3-án kelt jegyzőkönyv sze­rint Bolívia és Paraguay megállapodtak, hogy az Amerikai Álla­mok Békéltető és Döntőbírósági Nemzetközi Konferenciájának jó szolgálatait elfogadják és megegyeztek abban, hogy egy vizs­gáló és békéltető bizottság „állapítsa meg a tényeket", melyek a köztük sa jnálatosan felmerült konfliktusokat okozták.42 A Bizott­ság feladata ..megvizsgálni, mindkét fél meghallgatásával, hogy mi történt, megfontolás tárgyává tenni a mindkét fél által elő­adott tényállításokat ésivégül, eldönteni, hogy melyik fél okozta a két állam között fennálló barátságos viszony megzavarását".45 Ha a vizsgálat „lefolyt", a Bizottság feladata indítványokat elő­terjeszteni és arra törekedni, hogy az incidens mindkét fél meg­elégedésére barátságos elintézést nyerjen; ha ez lehetetlennek bizonyulna, a Bizottság jelentést tesz a vizsgálat eredményéről és azon módozatokról, melyek segítségével az incidenst elintézni törekedett.44 Sőt mi több, amennyiben békés megegyezést létre­hozni nem sikerült, a Bizottságnak joga van „egyrészt megállapí­tani a vizsgálat tárgyát képező ügyben az anyagi igazságot, más­részt a felelősséget is, amely a nemzetközi jog elvei szerint" a vizsgálat eredményeként jelentkezik.45 A Bizottság ezenfelül jogosítva van a feleknek az ellenségeskedés megújulását elhárí­tandó rendszabályokra vonatkozó ajánlatokat tenni.46 Jellegzetes vonása az egyezménynek az az intézkedés, hogy a megegyezésre vonatkozó indítványok által gyakorlandó békél­tető eljárás inkább kövesse, semmint megelőzze vagy kisérje a vizsgálatot. Továbbá, mint már megjegyeztük, az intézmény 42 The International Conference ,of American States on Conciliation and Arbitration, (Washington, December 10, 1928, — January 5, 1929.) 90. o. 43 U. o. II. szakasz. 4+ U. <>. V. szakasz. 45 U. o. VI. szakasz. 46 U. o. VIII. szakasz. Ezen szakasz értelmében, ,,a felek kötelezik ma­gukat, hogy az ellenségeskedést megszüntetik és a csapatoknak a határokra való központosítását felfüggesztik mindaddig, míg a bizottság jelentését megteszi."

Next

/
Oldalképek
Tartalom