Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - VIZSGÁLÓBIZOTTSÁGOK ÉS BÉKÉLTETŐ SZERZŐDÉSEK JELENTŐSÉGE VITÁS NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK BÉKÉS ELINTÉZÉSÉNÉL

18 véleményt készífsení. így pl. elsőrangú fontosságúak lehetnek azok a megállapítások, melyeket valamely ellentét ténybeli előzményeiből a cselekmények származásából vagy következményeiből von le a Bizottság, mert ezáltal utal nyit a viszálykodó államok megegyezéséhez.3 Ha azonban a vizsgáló bizottságnak az a feladata, hogy jogi véleményt adjon és ezáltal megállapítsa a felelősséget, ha ugyan ez fennforog, melynek helyessége kétségbe vonható, ez esetben a bizottság által teljesítendő szolgálat értéke szükségképen a bizottság tagjainak jogi tudásától és jogászi érzékétől f ügg.4 Jellegzetes vonása ezen eljárásnak, hogy a jelen lés. akár tényekre, akár pedig jogi kérdésekre vonatkozik, nem tartalmaz indítványt és nem fejez ki positiv törekvést a viszálykodó államok közötti megegyezés létrehozására.5 A viszálykodó államok a bizottság véleményéből szabadon vonhatják le következtetéseiket az általuk követendő eljárásra nézve. Talán ennek a körülménynek tulajdonítható számos államnak készsége, hogy az Egyesült Államokkal kétoldalú szerződéseket kössön, mely szerződések alapjául a Bryan külügyi államtitkár által 1913. és 1914ben, a béke előmozdítása érdekében megkötött szerződésekben található vizsgáló bizottsági tervezet szolgált.(i Ennék a tervezet:! Teljesen valószínűtlennek látszik, hogy :i vizsgáló bizottság, mini kizárólagosan lénymegállapító testület, feladatának gyakorlása által komolyan sérthetne a vitában álló államok érdekeit. 4 így a Dogger Bank esetéhen, mikor a vizsgáló bizottságot öl magasrangú tengerész lisztből alakították az 1899. julins 29-i'ki egyezmény [, szakasza alapján. 5 Ebből a szempontból a vizsgáló bizottság (cominission of ihquiry) leiadata különbözik a békéltető bizottság < commission of conciliution 1 feladatától). Ez a különbség kifejezési nyert az 1929. január ő-én megkötőit (uneral Convcnlion of Inter-Americafí Conciliation II. szakaszában, mely előírja, hogy: „The Commission of Inquiry lo be eslablisbed pursuant to the provisions of Article IV of the Treaty signed in Santiago de Chile on May .">. 1923, shall likewise havé the ebaracler of Commission of Coneiliation," Lásd ugyancsak Oppenheim, 4-ik kiadás. (Mc Nair), TI. kötet, 11. a) §. B 1929. március 29-én az Egyesült Államok 23 állammal voltak szerződéses viszonyban, mely szerződések vizsgáló bizottságok létesítését irják elő. Ezen szerződések közül 19 (Bolívia, Brazília, Chile, Kína, Dánia, Ecuador, Franciaország, Anglia, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Paraguay. Peru, Portugália, Oroszország, Spanyolország, Svédország. Uruguay és Venezuela államokkal) 1913. és 1914-ben jöll létre; 4-el pedig (Albánia, Ausztria, Finnország és Némelország-gal) pedig 1928-ban irlak alá. Ezenkívül 1928. és 1929-ben még kilenc más állammal kölöllek az Egyesüli Államok ilyen irányú szerződésekel (Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Elhiopia. Magyarország. Litvánia, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia). Tíz más állammal tárgyalások vannak folyamaiban hasonló szerződések megkötése iránt. Három más állammal, nevezetesen Costa Ricával 1914. február 13-án; Guatemalává] 1913, szeptember 20-án és Hondurassa] 1913. november .'i án megkötőit szerződések helyére az Egyesüli Államok és a Középamerikai Köztársaságok között 1923. február 7-én megkötött „Coiwcnlion for the EftabUshment of Jntemalionol CoinmiSsions of Inquiry" lépett. (U S. Treaty Scrics, No. 717.)