Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1-2. szám

8 dúlni, melyek ítélkezhetnének a szóbanforgó jogvitában; viszont felperes nem állította ilyen Ítélet létezését. Mindezen indoknál fogva: a Bíróság magát illetékesnek mondja ki. Felperes keresetét alaptalannak minősíti, elutasítja stb. G. Van Slonfpn plnök s. k.. D. Arandjelnvitch s. k. szerb, Zoltán Béla s. k. magyar döntőbíró. Felperest Gilbert Gidel párisi egyetemi tanár és Geőcze Bertalan ügyvéd képviselték, alperes államot Szubotics főkormánymegbizott, a magyar államot Gajzágó László főkormánymegbizolt. majd Kövess Béla kormánymegbízott. A Bernát h Gyula és Társai cl a SHS Állam elleni perben hozott ítélet indokolása a következő: Felperes által támasztott kereset azon alapszik, hogy a felperes magyar állampolgár és a magyar kormány között létrejött szerződés alapján fizetett működést fejtett ki a régi Osztrák-Magyar Monarchia területein, melyek közben a szerb-horvát-szlovén államnak engedtettek át; s az SHS állam a magyar kormány helyébe lépvén, ez törvényellenes uton mondott fel felperesnek és az alkalmazandó jog értelmében az SHS állam ezen szabálytalan elbocsátás fényénél fogva, tartozik felperesnek fizetését tovább folyósítani, legalább a Békeszerződés életbeléptetéséig: alperes állam azonban nem felelt meg ezen kötelezettségének. Oly szerződésre vonatkozó jogvitáról van szó, mely a Békeszerződés életbelépése előtt köttetett és melyben a felek egyike a Szövetséges hatalmak egyikének állampolgára, az ülésező Bíróság illetékességére vonatkozólag a Békeszerződés 239. b) szakasza irányadó, mely szerint viszont a Bíróság nem tartja magát illetékesnek ilyen jogviták eldöntésére, amennyiben az érdekelt állampolgár, vagy valamelyik szövetséges hatalom nemzeti bíróságának illetékessége alá esnek. Az SHS állam a 239. szakasz értelmében ezen utóbbi kategóriába tartozván, ilyen esetről van szó, tehát a kereset nem bír a jelen Bíróság illetékessége alá eső kereset jellegével. Felperes azt állítja, hogy olyan jószág, jog, vagy érdek lefoglalásáról illetve felszámolásáról van szó, melyet tilt a Békeszerződés, — fenntartja azon állítását, hogy a Bíróság illetékessége a 250. szakaszból tűnik ki. De tekintve, hogy egy bizonyos összegre vonatkozó szerződéses kötelezettség nemteljesítése nem oly természetű, hogy ennek tulajdonát a jogosulttól elvenné, vagy, hogy ezen összeg tulajdonát másra ruházná és hogy valóban, a hitelező jogai sem meg nem szűntek, sem felfüggesztve nincsenek, sem át nincsenek ruházva az adós részéről való fizetési kötelezettség elmulasztása következtében alperes állam jogosan kifogásolta a Bíróság illetékességét. é