Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 8. szám - HATÁSKÖR ÉS ÉRDEM

92 javak elosztásáról, hanem egy — mondjuk — erkölcsi köztestület — elcsatolt területen levő birtoka ellen foganatosított kényszerintézkedések megszüntetéséről a 250. §. értelmében. A 256. §. értelmezése bizonytalan, mert az eredeti francia szövegből nem állapítható meg, hogy a „des personnes morales" „publiques"' jelzője vonatkozik-e az első sorban említett ,,collectivité"-re is. (L. Magyar-Csehszlovák VDB. 185. sz. ügyét Dr. Kráhl Vilmos megbeszélésében: Nemzetközi Jog Tára IV. k. 34. 1.) Különböző értelmezés szerint az összesség v. nyilvánjogi, v. magánjogi (privé) lesz. A békeszerződésnek kommentárral ellátott kiadása („Ordo" törvény és rendelettár 1921., 238. l.J a 256. §-nál a következőket írja: ,,Az a kérdés, hogy mit kell a jelen cikk szempontjából összesség v. erkölcsi köztestület alatt érteni. Nézetünk szerint az olyan jogi személyeket, amelyek nem nyerészkedés céljából alakultak, tehát a különböző közjogi személyeket (törvényhatóságok, városok) különféle jótékony egyesületeket stb." A volt úrbéresek osztatlan erdőbirtokossága akár a 256. §. alá tartozik fogalmilag, akár nem az kétségtelen, hogy a 250. alkalmazandó, mert magyar honos jogi személy javairól és jogairól van szó. amelyek elvételét e §. tiltja. A volt úrbéresek osztatlan tulajdonának jogi személyiségét nem lehet kétségbe vonni. (Az alperes állam 2. ellenvetése.) Irányadó itt a magyar törvényhozás lehet. Az 1898:XIX. t.-c-ben az úrbéresek közös erdeik kezelésére a közös birtokosok gyűlése hivatott; van elnöke és végrehajtó közege. Az indokolásban említett 26. §. pedig így szól: „A közös birtokosok gyűlését a bírósággal, közigazgatási hatósággal . . . szemben az elnök képviseli. Kivételes esetekben a közös birtokosok képviseletével evégből választott külön meghatalmazott is megbízható." Ebből láthatólag nem áll meg az alperes állam azon kifogása, hogy az úrbéresek bírósághoz való fordulása összes tagjainak jóváhagyását igényelné. Ami végül a jogi személyek honosságát illeti (a SHS. állam 3. kifogása) arra nézve kötelezően elfogadott nemzetközi magánjogi szabály nincs, a VDB. állásfoglalása meglehetősen ingadozó, jelen fsetben a leggyakoribb elvet — alapítási hely 111. székhely elvét alkalmazta, ennélfogva „Beremend község úrbéresei" jogi személynek honossága magyar. A bíróság továbbiakban megállapította, hogy a felperes jogosult 250. §. alapján az ingatlan helyreállítására, kártalanítás kérdésében azonban nem döntött. Ifj. Buday Kálmán. MAGYAR—JUGOSZLÁV VEG\ES DÖNTŐBÍRÓSÁG. , (Rec. VIII. kötet 579—583 1.) Talheimer Éva. magyar állampolgár pere a SHS. királyság ellen. I. A felperesnek Szabadka mellett fekvő ingatlanát a jugoszláv hatóságok egy Igazs. Min. rende'.et alapján