Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 9. szám - Az ügyvédi képviselet a nemzetközi bíráskodásban

53 sára alakult American Institute of International Law-nak az amerikai köztársaságok közt kötendő egyezmény tervezete pedig így fogalmazza: „Diplomáciai megbízottak (agents) úgy személyükre, mint hivatalos és privát lakhelyiikre, valamint tulajdonukra nézve sérthetetlenséget élvezzenek." Analóg ügyben hozott határozatot az osztrák legfelső bíróság elutasítva egy idegen követség épületére kért végrehajtás elrendelését, azon indokolással, hogy a követségi épületek a fennálló nemzetközi jog értelmében sérthetetlenek. Ily módon végigvezetve bennünket a szerző a vonatkozó irodalmon és judicaturán, oda concludál, hogy a prágai magyar követségre elrendelt végrehajtás az élő nemzetközi jog legflagránsabb megsértése volt és azt semmi néven nevezendő gyakorlat, vagy elmélet alá nem támasztja. Elégtétel gyanánt szolgálhat számunkra, hogy a cseh kormány a magyar kormány ismételt interventiójára felfüggesztette a legfelső bíróság ítéletének végrehajtását, de ez mit sem változtat azon az igen-igen szomorú tényen, hogy egy ország igazságszolgáltatásának legfőbb fóruma képes volt ily határozatot hozni. Még akkor sem lett volna elrendelhető a végrehajtás, ha a magyar állam tényleg késedelmes lett volna teljesítésben, hát még így, mikor jóvátételi kötelezettségeinket nyögve a vegyes döntőbíróságok, mint a világbéke symbolumai iránti tiszteletből eleget akartunk tenni a bennünket marasztaló Ítéletnek. Megnyugtató és büszkévé tehet bennünket az a tudat, hogy nincs magyar biróság, melyről el tudnók képzelni, hogy hasonló esetben ily módon Ítélkezne. A magyar biró mindig tiszteletben fogja tartani a müveit nemzetek egyeteme által kialakított évszázados jogrendet. Dr. Jármay Gyula, AZ ÜGYVÉDI KÉPVISELET A NEMZETKÖZI BÍRÁSKODÁSBAN. Dr. Geöcze Bertalan ügyvédnek az Országos Ügyvéd Kongresszus alkalmából Szegeden 1929. évi június hó 28-án tartott előadásából. A nemzetközi bíráskodás a nemzetközi jog legérdekesebb és gyakorlati szempontból talán a legjelentősebb területe, amely bennünket ügyvédeket a nemzetközi jog problémái közül legközelebbről érint. Amidőn a nemzetközi bíráskodásról beszélünk, meg kell különböztetnünk az elméletet a gyakorlattól, a tényleg működő nemzetközi bíráskodást azon törekvésektől, amelyek részben meglevő intézményeket fejleszteni, részben újakat szervezni óhajtanak. Meg kell különböztetnünk továbbá az államok közötti bíráskodást a magánjogi természetű és magánszemélyek, természetes és jogi személyek között felmerülő jogviták bírói eldöntésétől.