Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 7-8. szám

45 Ennélfogva meg kell vizsgálni az első érvet, melyet alperes pergátló kifogásának alátámasztására hozott fel, t. i. az „ellenőrzési rendszer" kérdését és ennek alkalmazhatóságát a jelen esetre. A 250. szakasz amelyen a kereset alapszik kimondja, hogy „a 232. cikk és a IV. címhez tartozó Függelék rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával a magyar állampolgároknak vagy a magyar állampolgárok által ellenőrzött társaságoknak a volt Osztrák-Magyar Monarchia területein fekvő javai, jogai és érdekei nem esnek az említett rendelkezésekben megszabott lefoglalás vagy felszámolás alá". Tehát a 250. cikk valóban a magyar állampolgárok számára és az ő általuk ellenőrzött társaságok számára biztosítja jogaik, javaik és érdekeiknek egy bizonyos védelmét; Tehát az említett kifogás létjogosultságának helyes megállapítása céljából mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a felperes társaság a fenti két kategória valamelyikébe tartozik-e, vagy valamely harmadik kategória alá esik-e, mely nem tartozik a 250. szakasz védelme alá; Ennek megállapítására maga a Szerződés szolgáltat megfelelő adatokat. A Trianoni Szerződés megszerkesztői valóban gondosan meghatározták, és pedig a leghatározottabb formában, a 246. szakaszban, mit óhajtottak érteni a kérdéses kifejezések alatt; Ezen szakasz a következőképen intézkedik: „Azok közül a természetes és jogi személyek közül, akik illetőleg amelyek azelőtt a volt Magyar Királyság honosai voltak, mindazok, akik illetve amelyek a jelen Szerződés alapján jogérvényesen valamely Szövetséges és Társult Hatalom állampolgárságát nyerik el, az alábbi következő rendelkezésekben mint ,,a volt Magyar Királyság állampolgárai", a többiek pedig mint „magyar állampolgárok" jelentetnek meg." A 246. szakasz a Szerződés X. része VIII. címének elején áll és hogy a nevezett cím, melynek címe „Az átcsatolt területekre vonatkozó különleges rendelkezések" magábanfoglalja a 246-259. szakaszokat; tehát a 250. szakasz ilymódon része lévén a VIII. címnek, kétségkívül; hogy az „alábbi következő rendelkezésekben" szavak, melyeket a 246. szakasz használ, egyúttal a 250. szakaszra is vonatkoznak; A bíróság tehát kénytelen megállapítani, hogy a „magyar állampolgárok" kifejezés, mely a 250. szakaszban foglaltatik, vonatkozik egyebek között azon részvénytársaságnak nevezett jogi személyekre is, amelyek „azelőtt"; t. i. a Trianoni Szerződés életbeléptetése előtti időben magyar honosak voltak, az akkor általánosan elismert joggyakorlat szerint, vagyis amelyek magyar törvények alapján alakultak és székhelyük Magyarországon volt és amelyek nem nyerték el jogérvényesen, a Szerződés