Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - Nemzetközi jog a magyar biróságok joggyakorlatában

12 házasfelek egyike sem volt magyar állampolgár és igy a Pp« 639. §-a értelmében a bíróság az eljárásra hatáskörrel nem bír, viszont Románia a magyar bíróságnak román állampolgárok házassági perében hozott ítéletét hatályosnak el nem ismeri, ez a bíróság a H. T. 116., illetve a Pp. 641. §-a értelmében sem járhat el. Nem alapos e tekintetben felperesnek a H. T. 117. §-ának 2. bekezdésére történt hivatkozása sem, mert a fentebb megjelölt békeszerződés életbeléptetéséig az a magyar nő, aki más állam polgárává lett férjét külföldre nem követheti, magyar bíróság előtt azért indíthatott pert, mert 1879. évi L. t.-c. 26. és 32. §§-ai értelmében az állampolgárságnak elbocsátás, illetve távozás esetén történt elvesztése csak a férjével együtt élő nőre terjedvén ki, az a nő, aki férjét külföldre nem követte, magyar állampolgár maradt. Azonban a megjelölt békeszerződés életbeléptetése óta a nő állampolgársága a házasság kötése által szerzett illetőségű helyéhez igazodik, tehát az a nő is, aki férjét külföldre nem követte, ha a magyar állam javára külön nem optált, vagy vissza nem honosította magát, férje illetősége folytán magyar állampolgárságát elveszti. (1925 május 18. — 36! P. 35.471/1925. sz.) b) A budapesti Mr. ítélőtábla: A felfolyamodásnak helyt ad, az első bíróság végzését megváltoztatja, az abban megjelölt okból a felperes keresetét visszautasithatónak nem találja és az első bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Az adott esetben az első bíróság a H. T. 77. §-ára alapított keresetlevelet, azon az alapon utasította vissza, hogy a trianoni békeszerződés életbelépésekor férjétől különváltan élő nő, aki a férjét külföldre nem követte, ha a mágyar állam javára külön nem optált, vagy vissza nem honosíttatta magát, férje illetősége folytán magyar állampolgárságát elvesztette s igy a H. T. 117. §. 2. bekezdésére történt hivatkozással a bontópert a magyar bíróság helyén meg nem indíthatja. Az első bíróságnak ez a jogi álláspontja a kerestlevél elintézése alkalmával nem érvényesülhet. A perbeli adatok szerint K. R. R. G. magyar állampolgárral Budapesten 1900. március 18-án kötött házasság után 1904. évi augusztus 1-től kezdve a házastársi életközösség megszűnése folytán férjétől különváltan és állandóan Budapesten élt. A különélésben már eleve kifejezésre jut az a tudatos akarat, hogy a trianoni békeszerződés értelmében idegen állampolgárrá vált férjét nem fogja az uj állami főhatalom alá követni s igy a trianoni békeszerződés 61. §-a értelmében idegen állam polgárává lett férj különváltan élő és Csonkamagyarországon maradt feleségének állampolgársága függőkérdéssé vált. Ennek a függő állampolgársági helyzetnek a 6500/1921.