Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - Nemzetközi jog a magyar biróságok joggyakorlatában

3 töményeinek feldolgozási módját. Kendszerbelileg viszont az összegyűjtött jogeseteket leghelyesebben a következő rend szerint vélem csoportosíthatni: 1. Területváltozás. 2. Állampolgárság. 3. Kisebbségek. 4. Idegenek. 5. Kiadatás. 6. A jogszolgáltatás keretei. 7. Nemzetközi tartozások. 8. Nemzetközi szerződések. 9. Nemzetközi Uniók. 10. Occupatio bellica. 11. Nemzetközi magánjog vegyes kérdései. I. Államterület. Az államterület jellege és nemzetközi jogi jelentősége. — A jogügyletek államterületi hovatartozásának kérdése. — Az államterület változásának joghatásai és e változás visszaható erejének kérdése. Az állam területi felségjoga impérium- és nem dominium-jellegü. Mint ilyen a maga bélyegét rányomja a hozzátartozó és területén élő és létező személyekre és dolgokra, nemkülönben jogügyletekre is. A jogiiguleteh államterületi hovatartozása azon jogszabályok elhatárolását jelenti, amelyek szerint a jogügylet és az ebből folyó jogok és kötelezettségek elbirálandók. Ez a tétel vitán felül áll. Kérdéses azonban, vájjon a államterület utóbb bekövetkezett változása hatással van-e az előbb létrejött jogügylet hovatartozására és a belőle folyó jogok és kötelezettségek elbírálására. A dolog természetéből folyólag az a felfogás látszik jogosnak, amely az utóbb bekövetkezett impérium-változást a jogügyletek természetére viszszaható erővel bírónak nem ismeri el. Különösen helytállónak látszik ez a nézet akkor, amikor — mint a mi esetünkben — az impérium változása nemcsak a jogügylet létrejöttének, hanem teljesítésének egyezményileg kikötött ideje után is következik be. Vitásabb lehet már az az eset, amikor a változás a jogügylet létrejötte után, de a teljesítési idő bekövetkezte előtt állott be. Ebben az esetben az a nézet látszanék jogosnak, amely szerint a jogügylet keletkezésének jogszerűsége a keletkezés idején fennállott közjogi helyzet szerint ítélendő meg. A teljesítés jogszerűsége ellenben — ha a teljesítés helye közben uj impérium alá került — a lex loci solutionis elve alapján a terület uj impériumának jogrendje szerint volna elbírálandó. Ezen utóbbi állásponton volt a Kúria, már 1905-ben is: „A nemzetközi jog ujabb irányzata arra az álláspontra helyezkedett, hogy kötelmi jogi szerződésből eredő kötelezettség tá rta Imát az adós teljesítési helyén érvényes jogszabályok határozzák meg." (Id. Ballá Ignác: A tételes niagyar nemzetközi magánjog, Budapest 1928., 227. 1.) A. kérdéses eset különben itt a következő volt: Az egyik budapesti banknak kassai fiókja hadikölcsön-ügylc.tet kötött az alperessel, amely ügyletben a teljesítés helyéül Ungvárt, ideiéül pedig a trianoni békeszerződés életbelépte előtti időt (1920. január) állapították meg. A teljesítés helyének megszállása folytán a felperesként fellépett bank a kötvény-követelések felértékelését rendelő cseh jogszabályok alap1*