Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3-4. szám

23 fogja vizsgálni, vájjon a felperes javai ellen foganatosított rendszabály oly természetü-e, mely neki a Bsz. értelmében kártérítésre adna jogot. A kifogást tehát, el kellett vetni és alperest felhívni, hogy érdemi védekezését terjessze elő. 1926 jnlius 20-án kelt R. H. 5. számú határozat Rec. VII. kötet, 124. oldal. Ezen közbenszóló határozat, mely csak az illetékesség kérdését döntötte el, azért érdekes, mert kimondja, hogy elég, ha a vegyes honosság a per megindításakor fennforog és nem szükséges, hogy a felperes a Bsz. érvénybelépése előtt már román honos lett légyen. A vegyes honosság beállásának időpontjáról már igen sokat irtak (lásd dr. Sebestyén Pál és dr. Kráhl Vilmos cikkeit a Vegyes Döntőbirósági Határozatok Tárában) és igy csak annak megállapítására szorítkozom, hogy a magyar jogi irók a vegyes döntőbiróság jogi felfogását helytelenitik, mert a Bsz. 239. cikkének ilyen magyarázata szerintük önkényesen kiterjesztő és nem felel meg sem » Bsz. szövegének, sem szellemének. Ilyen értelmezés mellett a megszállt területeknek a Bsz. következtében idegen állampolgárrá vált bármely polgára a magyar állam ellen fordulhatna a vdb. előtt, ami nyilván ellenkeznék a Bsz. szellemével és rendelkezéseivel A Vegyes döntőbiróság az érdemi elintézés keretébe tartozónak minősítette annak elbirálását, vájjon felperes lefoglalt és elkobzott javai ellenséges javak voltak-e. Tekintve, hogy a lefoglalás időpontjában felperes magyar állampolgár volt, nehéz lesz ellenséges javaknak minősiteni az éidemben hozandó Ítéletben a felperes elkobzott aranyait.*) ^ Megyar-csehszlovák vdb. I. A Vegyes döntőbíróság illetékes olyan perek elbírálására, melyeket cseh-szlovák állampolgárrá vált, volt magyar állampolgárok indítanak előtte a magyar állam ellen. A trianoni Bsz. 239. §-a szerinti illetékesség megállapításához elég, ha a vegyes állampolgárság a Bsz. hatálybalépte előtt, vagy hatálybaléptekor forgott fenn. II. Cseh-szlovákia a szövetséges és társult hatalmak közé tartozik, melynek állampolgárai a trianoni Bsz. 232. cikke alapján kártérítési követeléssel felléphetnek a magyar Állammal szemben. Ezen kárigény azokat is megilleti, akik magyar állampolgárok voltak, mielőtt cseh-szlovák állampolgárokká váltak volna. A Magyar-Cseh-Szlovák Vdb. előtt Z. J. cserencsényi lakos (jelenleg Cseh-Szlovákia) keresetet indított a Magyar Állam ellen és előadta, hogy ő ingatlantulajdonos Cserencsényben. 1912 január 1-éig Vágnedecben birt községi illetőséggel, ezen időpont óta pedig Cserencsényben, mely egykori magyar területen fekszik, mely fölött Cseh-Szlovákia nyerte el a szuverenitást a békeszerződésben. 1919 június havában különböző *) Nagyon érdekes indokolás olvasható e tárgyban a magyar-csehszlovák vdb.-nak a Zmeskal c/a magyar állam ügyben hozott és alább ismertetett Ítéletében. (ÍRec. VT. 362.)