Nemzetközi jog tára, 1927 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - A trianoni szerződés 232. cikk e) pontja (versaillesi szerződés 297. cikk e) pont) alá eső kártérítési ügyek. 1. r.

27 ohoise . . .") Az 1585. cikk rendelkezését tehát arra az ecetre kell szorítani: „ . . . oú réelleiuenit la chose est Indéterminée . . ." Vannak, akik azt állítják, hogy az eladó azért viseli a veszélyt, mert a tulajdon nincs átruházva, vagy azt mondják, hogy a tulajdonjog nem száll át, mert az eladó viseli a veszélyt. Szóval: mindig a tulajdonos viseli a veszélyt. (Res perit dominó.) Ez azomban adás-vételi szerződésre nem áll. A veszély kérdését a tulajdo ^átruházással nem szabad összezavarni! Egyik független a másiktól ... Az 1585. cikk és az általános elvek összevetéséből következik, hogy a vételi szerződés átruházza a tulajdont, ha az eladott dolog meghatározott!" íme, az Ítéletben hivatkozott szakasizclk autentikus magyarázata. Ebből következik, hogy a vd'b. hamis nyomon haladt, amikor a törvény szövegét félretéve, egyszerűen a szerződő felek vélelmezett akaratára hivatkozott s azt különböző tényekből igyekezett levezetni, hegy azután egy sor hipotézisre alapítsa Ítéletét. így az indokolás' egyáltalán nem meggyőző. Aliból a tételből kellett volna kiindulnia, hogy a vételi szerződés átruházza a tulajdont, ha az eladott dolog meghatározott. (Magyar kereskedelmi törvény 336. „A vétel megkötöttnek tekintetik, ha a felek ugy a vétel tárgyára, mint az árra nézve megegyeztek.") Ha a 40, illetve 35 bál gyapjút lemérték, vagy a felek közötti állandó összeköttetésre való tekintettel külön lemérés nélkül is meghatározott dolognak volna tekintendő, akkor a tulajdonjog átraháztatott a vevőre s az eladónak nem volt felperesiségi joga. Ha azonban nem „meghatározott" dologról volt szó, akkor a tulajdonos a lemérésig az eladó maradt. Azon körülmény, hogy az árut az eladó költségén kellett egy külföldi városba küldeni, még egyáltalán semmit sem bizonyít. (Helyküdönbség melletti vétel esetén az eladó a vételi szerződésiből folyó átadási kötelezettségének rendszerint eleget tesa azzal, ha az árut a vevő részére leendő elszállítás végett a kijelölt fuvarozónak átadja. (Magyar KT. 343. és 344. bírói gyakorlat.) Dr. Geöcze Bertalan. Francia bíróságok. Honosság. A francia honosság elvesztése. Külföldön született francia. Az atya idegen polgárrá honosítása a születés után. Opció. A francia kormány felhatalmazása. Dole-i törvényszék 1925 május 22. (Dalloz 1925. 461.) I. Azon egyén, aki az Egyesült-Államokban francia szülőktől születik, ha az amerikai törvények szerint amerikai honos is, a Code Civil 8. cikke szerint francia honosnak tekintendő. II. Az atya honossága a gyermek születése napján döntő ezen utóbbi honosságának megállapításánál. Nem fontos, hogy utólag az atya honosíttatta magát Amerikában. III. A francia állampolgárság elvesztése csak valamely idegen állampolgárság megszerzésére vonatkozó kifejezett kérelem eredménye lehet. Ezen kifejezett kérelem azon francia honosoknál is elengedhetetlen, akikre a külföldi törvényhozás teljes joggal átruházza ezen ország honosságát. IV. Azon körülmény, hogy valaki választó volt az Egyesült-Államokban, ott esküt tett és a konzulátuson nyi-