Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Közegészségügyünk

X. évlolvam. Budapest, mfc má)us június #-tt. ttám MÜNKÁSÖGY1 SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKASBIZTOSITAS, A SZOCIÁLIS EOESZSÉOÜOY, A MUNKÁS VÉDELEM, A MUNKAVISZONY ES AZ IDE VONATKOZÓ JOOOVAKORUT KOBEHÓL. Megjelenik rendszerint minden hő 10-én ét 25-én, egyelőre azonban havonként egyszer, két szám együttesen. Előfizetési ára egy évre 40 korona. Szerkesztőség és kladőhivah VII. kerület. Falk Mlksa-u. S. fUton M-M. Po<««Uk«Nk|Hn«tirl cMkk-si«mls »M1I. ^Közegészségügyünk. •. Irta: dr. Hoffman Dezső. SjMk 0 Uj vitág van kialakulóban. Olyan világ, amely a munka győzelmét, a munkás diadalát hozza. Olyan világ, amelyben az emberiség megtalálja létének természetes alapját és öntudatosan fogja intézni fejlődését. Régen túl vagyunk már azon, hogy a vakesetet, a véletlent, a végzetet, az istent tekintsük emberi életünk irányító hatalmasságának akkor, amikor tisztán áll előttünk a természet törvényszerűsége és társadalmi életünk szükségessége. Csak a természet örök tőrvényei és társadalmi együttélésünk magunkalkotta szabályai állíthatnak korlátot elénk. S ha a természet meg tudta parancsolni, hogy szülessen a gyermek, szeressen a felnőtt és meghaljon az aggastyán, — a statisztika be tudta bizonyítani, hogy társadalmi törvényeink befolyásolják a születés, a házasság, a halál misztériumát. Megállítani nem tudjuk a nagy kaszás munkáját, de felvehetjük vele a harcot. Szocialista társadalmi rendünknek legelső feladatai közé tartozik szervezni a Halál elieni küzdelmet, hogy legalább megnyújthassuk az életét kimerült, leromlott, megfogyott népességünknek* • A munkaügyi és népjóléti népbiztosság már beható tanulmányozás tárgyává tette züllött közegészségügyünket- Már készülnek a korszakalkotó reformok, amelyek teljesen új alapokra fektetik egészségügyünket- Utasítására a központi statisztikai hivatal már nagyszabású alapmunkálatokat végzett. Valószínűleg hamarosan nyilvánosságra kerülnek e nagyfontosságú probléma egész komplexumára kiterjedd adatok is, ezért e helyütt inkább csak főbb vonásokban, általánosságban kívánjuk megrajzolni országunk kórképét, lázítva a mult ellen és megmutatva egyúttaljazt az irányt is, amely közelebb visz célunkhoz. Bár megnehezíti e kérdést, hogy számításaink nagy részében csak az 1910. évi népszámlálás adataira támaszkodhatunk s nemzetközi összehasonlításainkban is nélkülöznünk kell a legújabb adatokat, mégis, ha tekintetbe vesszük, hogy az ott megrajzolt kép megfelelő tükre aormális viszonyainknak s az azóta bekövetkezett rendkívüli viszonyok csak fokozták ait a súlyos helyzetét, amelyben már a háború kitörése előtt is voltunk, bátran elfogadhatjuk kiindulási alapnak, annál is inkább, mert olt. ahol