Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

I»C Poroszországban épilömunkátokat alkalmasnak építés ellen óróknak. A porosz lakaaűqyek kormánybiztosa 1918 december hó 13-in kiadott rendeletével ar építőipari balesetek mepelózésc érdekében rendeletet bocsátott ki A rendelet megvalósítja azt a régen sürgetett kívánságot, hoev építőmunka­%okat vonjanak bt az építések ellenőrzési munkálataiba. A rendelet megkéreti a helyi rendőri hatóságokat, azon községekélt le, ahol már hatóságilag megbízott épített ellenőrök vannak, hogy az épltömunkásosztályból vett egy vagy több sze­mélyt alkalmazzanak építési ellenőröknek, akik az építési hivatalokat támogatják, de önállóan la végezzenek ellenőrző munkát. A munkásvédelmi intézkedések megszegését ai építésvezető figyelmeztetésével és rendőri feljelentéttel kell megszüntetniük E munkálatokra első sorban oly épitőmunkásokat kell alkal­mazni, akik hivatásukat többé nem folytathatták s kivált hadirokkantakat. A szak. s/ervvzet közvetítését az épltésellenörök megbízatásánál rendszerint igénybe kell venni. Ellenőrnek csak az alkalmazható, aki mint tanonc felszabadult és leg­alább öt évig dolgozott a szakmában. Az építés-ellenörök napidíjban és utazási költségeik megtérítésében részesülnek, állandó alkalmaztatásuk esetében pedig megállapított évi illetményekben. Ez a rendelet a szakma munkásainál meg­nyugvást keltett. A hasonló bajorországi rendelettel szemben annyiban jelent haladást, hogy a helyi hatóságoknak kötelezővé teszi azt. hogy az építés-ellen­Örök megbízásánál a szakszervezet közvetítését vegyék igénybe. A nyolcőral munkanap Svájcban. Zürlch-kantor. volt az első, amely a svájci szövetséges államok közül a 8 órai munkanap törvénybe iktatása iránt készséget mutatott. A zürichi kormánytanács január 7-én terjesztett a kanton­tanács elé törvényjavaslatot a munkaidő szabályozásáról. Ez a törvényiavaslat STAV alkalmazott és munkás számára jelentett heti 48 órai munkaidőt. E javaslat folyománya volt a kanton-tanács 1918. november 13-án meg­hozott határozatának, amely a kormányt felhívta, hogy a 8 órai munkanapról tör­vényjavaslatot terjesszen elö. A kanton-tanács csak a saját törvényhozása alá tartozó üzemekre nézve szabályozhatta a kérdést, nem pedig azon üzemekre kiterjedöleg is, amelyek a szövetségi törvényhozás alá tartoznak. Hatásköre kiterjed a mező- és erdőgazdaságra, a gyári torvény alá nem tartozó ipari üze­mekre, a kereskedelmi, a bank- és biztosítási üzemekre, a szállítási iparra, kivé­telével a vasutaknak és a gőzhajózásnak; a szabad foglalkozásokra s a köz­igazgatásra kivételével a szövetségi hivataloknak. A törvény alá tartozó üzemekben a munkaidő rendszerint a heti 48 órát meg nem haladja; mégis igazolt szükség esetén és az illetékes hatóságok hozzá­járulásával a munkaidő bizonyos órákkal és meghatározott számú munkásokra meghosszabbítható. A meghosszabbításnál azonban figyelembe veendő: a) a 13 éven aluli munkások és munkásnők a túlórák teljesítése alól ki vannak véve, úgyszintén azok a nők. akiknél a szülés óta 6 hét még le nem telt; felnőtt mun­kásnők naponta legfeljebb 2 túlórát végezhetnek, azonban egy évben a túlórák >/ámá nem haladhatja meg a 75 túlórát; b) felnőtt munkások részére a túlmunka végzésére engedély 80 munkanapra adható, azonban az elvégezendő túlórák száma ezeknél sem haladhatja meg a 150 túlórát. A túlórák legalább a rendes munkabér egynegyedével díjaztassanak jobban. A munkaidőnek oiy módon történő kijátszása, hogy munkásoknak otthon elvégzendő munkát adnak ki. tilos. A munkaidőre vonatkozó szabályok nem r áérnek alkalmazást azokra a segédmunkákra, amelyek.a tulajdonképeni szakmai munkát megelőzik vagy követik. Az angol szakszervezetek fejlődése a háború alatt. A > Labour Oazette« m. évi decemberi száma figyelemreméltó adatokat közöl az angol szak­szervezetek u-jlődéséről a háború alatt. 1913-ban az összes szakszervezetek tag­záma 3.965 782 volt. 1914 ben a taglétszám valamivel csökkent. 1915-ben nban már 4.163.134-re emelkedett, 1916-ban ismét emelkedett mintegy három­százezerrel. 1917-ben pedig elérte az 5,288.000-ret. Az emelkedés a tanulatlan n ur.kasok szervezeteiben volt legnagyobb. A számadatokból azonban valószínű­i j látszik, hogy ebben a létszámban a hadbavonultak is benne foglaltatnak. Az angolortzági sztrájkokról (r a Sociale Praxis január 6. és 20-1 tanában. A sztrájkok - szerinte — a leszerelés következtében beállott munkás­t< lősleg következményei. Hozzájáiul a munkások nagy kimerültsége. A londoni j^pészek * 40 órá* munkahetet követelik, a bányászok a 6 órás munkanapot, a > *6k az étjeit munka megszüntetését. A vasutasok megkapták a 8 órás munka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom