Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

MunkisÚQyi Siemle 173 nek azzal a kiegészítéssel, hogy az Ipari munkát szerződésszegése. Illetve 4 munkaviszonyra* szerződésszegés útién való felbontása által okozott kárért az a munkaadó Is felelőt, aki Öt a szerződésszegésre rábírta, avagy a munkaviszony szabályszerű felbontása elótt alkalmazásába veszi, habár tud]a. hogy munkaviszonyát ntm szabályszerűen bontotta ftl. ^LÍLnY?!5 í,rit ^munkinVr*L ,l6ld tdrvénvwégrthalllwi tárgyában rendelete adott kl a német-ausztrlai náplóléll miniszter. A rendelei azokat az által*n<» *JrtlMffl«« lf.,vt,e,ek,í i,laPí,la me* "melyeket * munkaügyi tanács a í^híi?^,0í4!,wMÜk.Béfl??nek ,aláH- A ,*W«"V • nök ét fiatalkoriak munk.i. ideiét heti 44 órában állapltja meg t kötelezővé tetzl, hogy a munkát szombaton, déli 12 órakor keli abbahagyniok. Ezen rendelkezésektől el lehet tekinteni a rendelet szerint azokban az Üzemekben, ahol a nőknek és a fiatalkoriaknak .1 munkája annyira összefügg a férfiak munkáiéval, hogy nélkülök ök sem dolgozhatnának Meghosszabbítható a munkaidő a folytonos üzemekben a csapat váltát, keresztülvitele céliából. Altalános kivételeket enged a rendelet a portások, éjféli őrök és fuvarosoknál. Átmenetileg meghosszabbítható a munkaidő - a tanult munkások hiánya vagy egyéb üzemi okokból — a kerámiai ipar, a cukor- és malátagyártás s a papíripar folytonos üzemeiben. A munkanélküliek segélyezését a német-ausztriai kormány március 31-ig meghosszabbította. Eredetileg csak február 15-ig szólt a munkanélküliek segélyezésére vonatkozó rendelkezés, de minthogy a gazdasági viszonyok nem javultak, a kormány szükségesnek látta a segélyezés továbbra való fentartását. Egyidejűleg azonban szigorította az igényjogosultság feltételeit s megadta a lehetőséget arra, hogy a segély megvonassák azoktól, akiknek megfelelő munkaalkalmat tudnak kijelölni. Szociáljogi alapítások a Majna melletti Frankfurtban. A bíróságok tehermentesítése és a jogviszonyok gyors elintézése céljából a városi tanács előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy egy városi békéltető hivatal (Rechtsfriedensamt) állíttassák fel. A bíróság tagjai a városi tanács 2 tagja, 4 polgár, akik közül 2 városi képviselő és 1 nó legyen. A hivatal feladatai a következők i jogi tanács nyújtása a jogsegélyre szorulok részére, beadványok és ajánlatok szerkesztése, az ellenféllel való békés megegyezés közvetítése; büntetőügyekben a bűnvádi eljárás lehető megelőzése; választott bírósági eljárás a felek kérelmére, vagy ha azt szabályrendelet, vagy törvény határozza meg; a fizetési zavarokkal küzdők vagyoni viszonyainak rendezése. A hivatal más jogi intézményekkel karöltve dolgozik. A döntő bíróságok szakképzett jogász elnöklete alatt és ülnökök közreműködésével bíráskodnak. Az ülnököket a városi közgyűlés választja A szegénysorsűak részére a felvilágosításokat díjmentesen adják. A városi tanács egyidejűleg elhatározta, hogy az ipari és kereskedelmi bíróság keretében munkajogi döntő hivatalt fog létesíteni (Schiedesstelle tör Arbeitsrecht). A hivatalhoz nemcsak ímunkajogi vitás esetekben lehet fordulni hanem az esetben is, hogyha nem tulajdonképeni jogi igényeket érvényesítenek, hanem érdekeltségi kérdések eldöntését kívánják, amely esetekben objektív módon ítélkező hivatal döntésére van szükség, így pl. nyomasztó szerződéi feltételek, a versenytilalmi klauzula stb. esetében A hivatal föteendói a háztartási alkalmazottak szerződési ügyei lesznek. Az átmeneti időben a hivatal foglalkozni fog a hadból visszatértek [vitás kérdéseiben, munkába való visszavétele és foglalkoztatása ügyében is. A jogi szakképzettséggel biró elnök mellet! szakképzett ülnökök működnek közre, akiket a városi közgyűlés választ. A munkástanácsok beillesztése az alkotmányos szervezetbe. A Spartakusok márciusi felkelése alkalmával a német birodalmi kormány a katonji és élelmezési kérdéseken kívül ígéretet tett a munkástanácsok szervezetének törvényes szabályozására. A megállapodás szerint a munkástanácsok elvileg eIsmertetnek, mint gazdasági érdekképviseletek és az alkotmány szer vezetébe to<; lalandók be. Hatáskörük megállapítása, választása és feladatkőre egy indítványozandó törvényjavaslatban fog megtörténni. Az egyes üzemek részére üzemi munka* és alkalmazotti tanácsok választandók. amelyek az általános munkaviszonyok szabályozásánál egyenlöjoguan működnek közre A termelés é* arúekx>ztjfelügyelete és szabályozása céljából az egyes ipari és územagakban aunkako zösségek szervezendők, amelyekben a vállalkozók és üzemvezetők. eAunkánc