Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

Munkisügyi Sietnie 171 egészségének megóvására szükséges berendezéseket megtervezi, gondolkodik azok elkészítéséről ét felszereléséről. A szakosztály különös súlyt vei arra, hogy a tervezés alatt álló erö- ét munkagépek, amelyeket a Szociális Termelés Nép biztossága saját vezetése alatt álló üzemekben fog (elállítani, a munkabiztonság kívánalmainak megfelelően készíttessenek el. A gépek és a védőkészülékok organikus egészet képezzenek, úgy hogy a munkás biztonságának megnövekedése ne a termelés hátrányára, hanem előnyére szolgálion. A védőkészillék tehát ne legyen akadály, melyet a munkás félredob, ha sürgős munkáidban szabadon akar mozogni. Hogy a termelés folytonossága érdekében az üzembiztosságot a lehető legnagyobb mértékben fokozza, gondoskodik oly berendezések felállításáról, amelyek alkalmasak arra, hogy tüzveszedelem esetén a ttiz terjedése meggátoltassak. A rokkantügyek ideiglenes rendezése. A rokkantügyek teljhatalmú intézésével megbízott népbiztos addig is, amíg a rokkantügy rendezésének és a segélyezés apparátusának egészséges alapokon való felépítést, ek technikai előfeltételei megteremthetők, elrendelte, hogy mindazok a rokkantak, akiknek rokkantsági >-uk már meg van állapítva és fizetési meghagyásukat megkapták, 1919. évi április hó l-tői visszamenőleg 4300 koronás évi rokkantilletményben részesülnek. Azok a rokkantak, akiknek rokkantsági '/u-uk még nincsen megállapítva, de fizetési meghagyásukat már megkapták, egyelőre 50°/»-os rokkantsági arányszám alapján részesülnek ugyancsak április í-iól számított előlegben. Az utókezelés alatt lévő hadisérüitek napi illetményei 4 koronáról 6 koronára emeltettek. Mindaddig, amíg az özvegyek és árvák nyugdíja rendezést nyerhet, ideiglenes megoldásképen az özvegyi nyugdíj és árvák nevelési járulékai 1919- évi április hő 1 -tői visszamenőleg az eddigi összeg háromszorosára emeltettek; A rokkantsági illetmények, illetve özvegyi nyugdíjak és nevelési járulékok felemelése kizárólag a rokkant proletárokat és a proletárok özvegyeit és árváit illeti. A borravalórendszer eltörlése. A borravalórendszer kivált azokban az iparokban dívott, ahol az alkalmazott nem munkaadójától kapta meg a teljes munkabérét, hanem a munkabér megállapításánál figyelembe vették azt a kereseti lehetőséget, amely az alkalmazott részére a munkába való belépéssel és a munka teljesítésével nyílik. Az alkalmazott tehát közvetlenül, minden egyes munkaszclgáltatás után egy harmadik személytől apró összegekben kapta meg az őt megillető munkabért. Nyilvánvaló volt mindig az a viszony, amely ennek folytán a munkavállaló és a szolgáiatok igénybevevője között volt és amely a munka vállalóra nézve bizonyos megaláztatást is jelentett. Minden egyes esetben különkülön meg kellett köszönnie az apró összegekben odavetett pénzt. A munkaadó által fizetett bér nem állott arányban azzal az összegyel. amely a munkavállaló! megillette és amelyet annak a borravalókkal kellett kipótolnia. A borravalók szokásosak voltak a borbély- és fodrászmühelyekben, fürdőink zetekben, kávéházakban és vendéglökben, egyes szállítási vállalatoknál, sütödékben A kávéházakban és vendéglökben nemcsak a pincér igényel borravalót, hanem a zenekar is. Borravaló-keresetre volt utalva a főpincér is, pedig ez az üzletnek voltaképeni vezetője, aki rendelkezési joggá! is bír. Az önérzetes fogyasztónak éppoly kellemetlen volt a borravalót nyújtani, mint amilyen megalázást jelentett ez a munkavállaló részére. A forradalom a munkaviszony természetet azokba az iparágakban is megváltoztatta, ahol a borravalorendszer dívott. A borbél\o> és fodrászok, úgyszintén a kávéházi és vendéglói pincérek kollektív egyezményei a borravaló-rendszert telje en kiküszöbölik. A kormány rendelete pedig kimondja. bog> árdrágítást követ el az a pincér, aki borravalót elfogad. Következik ez az intéz kedés abból, hogy ezentúl ezen iparágak munkavállalói is munkabéreiket köz vétlenül a munkaadóktól kapják és i fogyasztó közönség magasabb árakat fizet Német-ausztriai gyermekvédelmi törvény. A nemzetgvúJé* alkotott törvény értelmében 14 éven aluli fiuk és leányok csak annyiban fogta koztathatök, amennyiben azáltal egészségükben sérelmet nem szeavedtwk es tv*' s szellemi fejlődésük, valamint erkölcsük veszélyeztetve nincsen. Kunon* kívül a törvény, hogy a tizenkettedik életevüket még be nem töltött jyerw nem foglalkoztathatok, kivételével a mezogazda>ag:i.ik és háztartásnak, . u- '