Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)
1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten
Itt rendelet meghatározza ezen kategóriáknál a legalacsonyabb és legmagaaabb óra* bérek nagyságát át «*ien határok között a fizetés megállapításit az üzem termelési biztosa az ellenőrző munkástanáccsal egyetértöleg az üzemi bizalmiak bevonásával végzi. Ha a munkásság ezen megállapítással megelégedve nincs, döntés céljából az illetékes szakszervezethez fordul. A rendes munkaidő napi i, illetve heti 48 óra. Ennél hosszabb munkaidőt csak rendkívüli esetekben s/aba.i teljesíteni és ily esetekben pótlék fizetendő. A szabadban dolgozó munkások az időjárás folytán veszített rendes munkaidejükre is flzedendők Szerelési munkáknál a környéken teljesített munkáért pótlék jár. Ezen rendelkezések nem vonatkoznak a bányákban alkalmazott összes munkásokra, akikre nézve a március 30-iki megállapodások érvényesek. Segélyeket (gyorssegély, ruhasegély ezentúl fizetni nem szabad. Természetbeni javadalmazások értéke a megállapított keresetből levonandó. A rendelet 1919. évi áprlIL hó 14-től kezdődőleg lépett életbe. A szocializált gyógyszertárak alkalmazottainak munkabére. A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság addig is, míg a legfőbb népgazdasági tanács a gyógyszertári munkások munkabérét véglegesen nem rendezi, a munka bérek ideiglenes rendezésével a gyógyszertári munkások szakszervezetét bízta meg. A volt tulajdonosok (üzletvezetők) fizetése nem haladhatja meg a legmagasabb fizetésű munkás bérét. A munkabérek ezentúl havonként elor fizetendők. Munkabérek lefoglalása. A kormányzótanács I V. számú rendelete értelmében a munkabérek magánfelek követeléseinek behajtására, vagy biztosítására legfeljebb egyötödrészben foglalhatók le végrehajtás útján. A munkás felesége és,fel- vagy lemenő ágbeli rokonai javára megállapított tartásdíj behajtására, vagy biztosítására azonban a munkabér kétötödrészét lehet lefoglalni: a fel állítandó családügyi bíróság méltánylást érdemlő esetben kimondhatja, hogv a tartási igények érvényesítése végett a munkabér felerészben foglalható le. A rendeletben megállapított korlátok a proletárállam követeléseire nem vonatkoznak. Munkásnak tekintendő mindenki, aki munkabért kap; a díjazás elneve zése különbséget nem tesz. Ifjúmunkások védelme. A közoktatásügyi népbiztosság rendeletileg kimondotta, hogy a tanoncoktól senki tandíjat nem követelhet- Házi munkára a tanoncok fel nem használhatók. Azok a rendeletek, amelyek a tanoncok munkabéreire vonatkoznak és a munkaidót szabályozzák, egyúttal mindennemű IS éver. aluli, még fel nem szabadult alkalmazottra is vonatkoznak (kifutó, segédmunka* gyakornok, stb. akár fiú, akár leány). E rendelet megszegői felett a forradalr: törvényszék ítél. A kertgazdasági munkások munkaideje. A röldmíveiésugvi népbiztosság az Alkalmazott Kertészek és Kertmunkás-ok Országos Szövetségévt egyetértöleg megállapította, hogy a kertgazdaságekban foglalkozó munkaerő napi munkaideje március és április hónapokban 87» óra, május és augusztti > hónapokban napi 11 óra, szeptember hónapban 10 óra, az év röbbi honap.aiba pedig napi 9 óra. E munkaidőből a munkásnak délelőtt egy óra regg^!: ezt nete, május és szeptember hónapokban pedig ezenfelül délután egy félóra d* utáni szünetre van igénye. A déli ebédidő (12—2 óráig) a munkaidőbe n:no> be*:a mltva. Diszkertészetekben, gyümölcsösökben és faiskolákban, valamint ha,tau>. melegágyi és növényházi kultúra ala tartozó munkákban a munkaidő r.wi n, .< óra. Közalkalmazottak úiabb háborús segélye. A közalkalmazottak áiac háborús segélyéről, drágasági segélyéről és családi pótlékának tetemeiészóló törvények hatályát a Kormányzótanács április es május havára meghosz szabbltotta. s . Közszolgálati alkalmazottak illetményeiről kiállított nyugták bélysgmentesek. A pénzügyi népbiztosság kimondotta. Vg. a kozsjWgála