Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

1*0 Mumkésűgr* Strmle Az ehaég blokád hatása a wépejiétitagrt. Ei év február bávában egyik némát tudományos táreesáa a világ lelkiismeretére hivatkozva, faihfváat intézeti a aemkosa államokhoz, főként ezek orvoaalhoi éa kérte, mentsék meg *r emberiség ezreit az éheahaláMót. E felhívásban közük, hogy orvosi szakteklntélvek Németországban aooooo.ro becsülik azok számát, akik ai éheégbtokád következtében pusztullak ei Az éhezés ugyanis olyannyira meggyengiti a szer vezet ellenálló képességét, hogy egyébként veszélytelen betegségek is halállal végződnek. A már több év óta tartó hiányos táplálkozás káros következményei a gyermekeknél katasztrofálisak; nemcsak a gümökórosok, epilepsziások, gyomor rs bélhurutban, vérszegénységben, angolkorban szenvedő gyermekek száma növekedett óriási mértekben, hanem a halálozási százalék is *z 1-15 éves Korúaknái kétszeresére emelkedett A csecsemőhalandóság számadatai még ijesztőbbek. Berlin várotl statisztikai hivatala a népesedési mozgalomról a következő Összehasonlító táblázatot közli: 1912 1913 1914 1915 1916 1917 Születések száma . . . 44.303 42.493 39.052 32.249 23.639 19.458 Halálozások • ... 29.981 28.067 29.664 23.575 27.147 34.138 az 1917. évben tehát a halálozások száma 14 680-nál több, mint a születéseké; valószínű, hogy az 1918. évre vonatkozó számadatok még kedvezőtlenebb arányt mutatnak. Köln városara kimutatták, hogy az egyeseknek jutó táplálékadagok összes kalóriatartalma 1150 1200, a szükséges 2800 helyett. A nők halálozási számaránya 50* o-kal emelkedett és az 1918. évben 2500 emberrel több halt meg, mint az 1914. évben; ilyetén Kölnben naponta 7 ember halála az éhségblokádnak tulajdonítható. Düsseldorfban a csecsemőhalandóság a tejhiány következtében az 1917. évi adatokhoz képest 1918-ban 70"/»-al emelkedett. Mérhetetlen az a gazdasági károsodás is, amely a halandósággal kapcsolatban s attól függetlenül is éri Németországot. Elég arra utalni, hogy az éhezés következtében mennyire csökken a munkaképesség, mennyire növekedik a megbetegedettek száma; Rubner szerint Németország gazdasági kára, amelyet az éhségblokád okozott, legalább 56 milliárd márkára becsülhető. " A himlő elleni oltás értékét igazolja a legutóbbi nagyobb méretű drezdai himlójárvány. A megbetegedettek és elhaltak életkorának táblázatos összeállítása szolgáltatta ennek bizonyítékát; ugyanis a 20. életévben megbetegedettek száma jelentéktelenül csekély volt s főként olyanoknál fordult elő, akiket valamely oknál fogva, vagy betegségük miatt nem oltottak himlő ellen, avagy az oltás eredménytelen maradt. Nagyobb számban észleltek himlőt a 21 évnél idősebb nőknél és a 46 évnél idősebb férfiaknál; 21—45 éves korúak között 72 nő és 23 férfi beteget észleltek A férfiak között azért volt kevesebb a megbetegedés, mivel a katonai szolgálat folyamán a katonai szolgálatot teljesítőket újra oltják. A 45 évnél idősebbek közül 77 férfi és 52 nő betegedett meg. Hasonló az elhalálozásra vonatkozó arányszám: 10 éves korig a beteg gyermekek közül mindössze 3 halt meg; ezek közül 2 egyáltalán nem, l pedig eredménytelenül oltatott. A 11—45 éves korú betegek közül 3 nő és 1 férfi halt meg, mfg a többi 14, vagyis az elhaltak kétharmada, 46 évesnél idősebb volt. Tehát mennél régebben törtémk a himlő elleni védő oltás, annál nagyobb volt a megbetegedés lehetősége s annál súlyosabb volt a betegség lefolyása. Epilepsziások védelme. Az epilepsziában szenvedők éppen nem csekély száma lóbb. mint 10*/«-kal csökkenthető az által, ha megakadályozzák, hogy ily deteg házasságot kössön j az alkoholizmus elleni sikeres küzdelemmel pedig legalább 10—18*/«-kal kevesbíthető az epilepsziás egyének szíma. Mindazonáltal még igen nagy azoknak az epilepsziásoknak a száma, akiknél a baj kelet-űzését az orvosi tudomány még nem tudja magyarázni. Német-Ausztriában 20 Z0 ezerre becsülik a számukat s Magyarországon is legalább 10 -15 ezerre ehvtók az ily betegek. A legtöbb kulturáltamban, főként Németországban és Amerikában nagyobb számmal létesítettek oly intézetekel, amelyek Ily betegek <?1 helyezésére szolgálnak. Nálunk csakis azok az epilepsziások helyezhetők el kózintézetekben, még pedig eltiiegyógyintézetekben, akiknél már súlyosabb elmeséli elváltozások, vagyis epilepsziás természetű elmebaj fejlődött ki. Az a körül .-iér»y. hogy a veleszületett — tehát nem erömüvi behatás, illetve sérülés folytán - *pi»ep*zlában szenvedők ory része a szakszerű hygieás-dlelás és gyógy