Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

14* Munkáiig* Satmh MUNKASBIZTOSITAS. AI oroti munkáablztosltás a* első forradalom útin. Ai orosz munkátbalesetbiztositási ét betegaegélyezési törvények 1912. évi Június 23-án nyertek cári megerősítést. E tőrvények értelmében úgy betegség ét beletet etetére biztosítás alá esnek az európei Oroszorteigbtn, mint a Kaukázusban lévő iptri vállalatok, bányaművek, bányaipari, vasúti, belvízi ha|ózásl vállalatok, amelyekben legalább tíz munkás van állandóan foglalkoztatva ét természeti vagy állati e»ő által hallott gépekkel dolgoznak vagy amennyiben ily gépek nélkül folyik az üzem, az állandóan foglalkoztatóit munkátok tzáma legalább 30. A betegségi biztosítást egy vagy több üzemre kiterjedő pénztárak végzik. A biztosítási lárulék háromötödét a munkát, kétötödét pedig a munkáltató fizeti. A pénztár taglal orvosi és táppénzsegéh/ben, azok családtagjai pedig csak orvosi segélyben részesülnek, a tag nejének szülése esetén támogatásban részesül, úgyszintén Igénye van a tagnak temetkezési segélyre is. Az orvosi segély a vállalat tulajdonosának számláiára nyújtatik, amennyiben a betegség munkaképtelenséggel nem Jár, mindaddig, amíg a megbetegedett munkás a pénztár tagja; azoknál a megbetegedéseknél pedig, amelyek munkaképtelenséggel járnak, egész a felgyógyulásig, azonban legfeljebb a megbete 8

dét, napjától számított négy hónapig jár az orvosi gyógykezeltetés. A pénzli segélyezés nagysága betegség, vagy sérülés esetén a tag munkabérének felétől kétharmadáig téried, na a megbetegedett tag feleségét, vagy 15 éven aluli gyermekeit tartja el, minden más családi állapotnál a megbetegedett tag bérének negyedétói feléig terjedő segélyben részesül. A betegség szándékos okozása esetén, vagy amennyiben a sérülés a tag büntetendő cselekménye által következett be, pénzbeli segélyezés nem jár. A balesetbiztosítást a biztosítási kerületekben a törvény hatálya alá tartozó vállalatok által alakított szövetkezetek látják ei. A baleseti sérült a baleset napjától számított 13 hét folyamán a betegség esetére szóló segélyezés legmagasabb összegét kapja, annak letelte után pedig mindaddig, amíg munkaképessége helyre nem áll, vagy pedig részére nyugdíj meg nem állapíttatik, keresménye kétharmadának alapulvételével részesül kártalanításban. A törvény értelmében nyugdíj jár a sérültnek az esetben, ha keresetképtelensége következtében tartós veszteséget szenvedett és pedig a keresetképesség ieifes elvesztésénét évi jövedelmének kétharmadában, részleges veszteségnél pedig ez utóbbi összeg alapul vételével a keresetképességcsökkenés okának megfelelően. A sérült hozzátartozói részére a törvény t nyugdíjjogosultságot szintén elismeri. Az 1910. évi népszámlálás szerint az orosz birodalom lakossága 146,600.000 volt, amelyből 6*5 millió bérmunkás. A betegségi biztosítás alá esők száma 2*5 millió volt, mig az a balesetbiztosítás alá esők száma a törvény alapján 2*4 millió volt. Körülbelül 4000 betegségi biztosítási pénztár ét 12 balesetbiztosítási szövetkezet létesült. A törvény végrehajtása 1913. év második feléig húzódott, úgy hogy a törvénynek a kipróbálására :^upán egy év állott rendelkezésre a világháború kitörése előtt. Az 1917. nárdus havában kitört forradalom felélesztette mindazokat a harcokat, amelyek a törvény megalakításához fűződtek. A munkások követelték a biztosítási hivataloknak a munkátok önkormányzatán alapuló azonnali gyökeret átszervezését, a munkáltatók befolyásának teljes megszüntetését, a munkátok önrendelkezési fogának széles kiterjesztését, a biztosításnak 4z egész birodalomra ét minden dolgozóra leendő kiterjesztését. A munkás<atcmatanicsoknak 1917. évi április 3—16-án tartott gyűlése határozatiig követette, hogy a munkásbiztosftát a munka minden nemére ét az egész birodalomra kiterjeszttessék. Az üzemi betegtegélyző pénztárak az