Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)
1919 / 5-8. szám - Munkásvédelem és többtermelés
Munkáság* Szemle ideírni axemponlból legcélszerűbb az oly padló, amely tűzálló és mosható anyagból készül. Tehát a cement. lerazzo-, asphalt*. betonpadló. Az ily anyagból készüli padló tartósabb Is. ntm kopik oly gyorsan és kjy kizárja azokat AM üzemi baleseteket is. amelyek éppen a rossz padlók révén igsn gyakran keletkeznek. Oly munkahelyeken, ahol üzemközben sok folyadék ömlik ki a padlóra, a padlót lejtősen keU készíteni és a kiömlő folyadék könnyű lefolyásáról kell gondoskodni. Az állandó munkahelyeken larottélyokat kell alkalmazni, hogy a munkásokat az átnedvesedés és megfázás ellen megvédjük. A tisztaság biztosítására illetőleg a porképződes megállására a padló és a falak találkozási helyét kell legömbölyíteni. Az alkalmazottak egészségének biztosítása szempontjából legfonto- . sabb a munkahelyek levegője- A jó levegő biztosítása nehéz probléma; azonban a tudomány mai állása mellett könnyen megoldható, hogyha az üzemvexetőség, az orvosi és műszaki szakértők karöltve járnak el. Már avval, hogy a munkahelyiség méreteit, az alkalmazottak létszámával arányosítjuk olyképen. hogy zárt munkahelyiségekben minden egyes alkalmazottra legalább 2 mJ alapfelület és 15 m" légtér jusson, elejét vehetjük annak, nogy a munkahelyiségek levegője egészségellenes hatást fejtsen ki. Magától értetődik, hogy az ily méretekben tartott munkahelyiségek levegője is csak akkor nem romlik meg, hogyha ezenfelül azoknak alapos szellőztetéséről Is állandóan gondoskodnak- A szellőztetés természetes úton, «»számben álló ablakok és ajtók kitárásával történik és legcélszerűbb, hogy a.münkahelyiségeket elvből ne munkaközben, hanem csak a munkaközi piQenők ideje alatt vagy a munka befejezése után szellőztessék. A mesterséges szellőztetés szolgálatában áll az a sokféle műszaki berendezés, amely ventilátor, cyklon, csavarpropeller, ejektor stb. elnevezés alatt ismeretes s különösen ott szükséges, ahol nagy a por-, füst- gőz vagy gázképződés. Ahol ilyfajta, az egészségre ártalmas anyagok képződnek, elsőrendű szabály az is, hogy a mesterséges szellőztetést szolgáló berendezések mindig azon a helyen alkalmazandók, ahol az ártalmas gázok keletkeznek. A jó levegő biztosításához szükséges az is, hogy minden hulladék vagy szemét minél gyorsabban (de csak a munkaközi szünetekben) eltávolittassék és hogy a tisztogatás, lehetőleg nedves úton történjék. A termelés fokozásának és a munkások testi épségének szempont já* bői nagyjelentőségű a munkahelyiségek világítása. A munkások létszámával arányosított méretekkel bíró munkahelyiségek egyben biztosítékot adnak arra, hogy bennük a természetes világítás is megfelelő, különösen akkor, hogyha az ablakok felülete és a helyiség alapfelülete kőzött az arány 1 :40-. Ott, ahol mesterséges úton világítják a munkahelyiséget, arra kell ügyelni, hogy minden munkahelyre egy 60 normálgyertya fényű erősséggel bíró világítókészülék jusson; hogy a világításra oly folyadékot ne alkalmazzanak, amelyből 35° C-nál alacsonyabb hőmérsékleten meggyúló ( lázok fejlődnek. Tűzbiztonsági szempontból tilos azokat a világítókészüékeket, amelyek folyékony anyaggal tápláitatnak, nyilt tüzforrás közelében megtölteni vagy tisztítani. Ugyanezen szempontból szükséges az is, hogy minden helyiségben elegendő számú biztonsági lámpát tartsanak állandóan használható állapotban s hogy a robbanó vagy gyúlékony anyagokat fejlesztő üzemeket, mint ezt már emiitettük, csak a munkahelyiségeken kívül elhelyezett lámpákkal szabad megvilágítani. Az ipari munkával kapcsolatos sokféle betegségnek (csúzok, tüdőgyulladások) vehetjük elejét, hogyha arra ügyelünk, hogy a munkahelyiségekben uralkodó hőmérsék mindig az egészségügyi követelményeknek megfeleljen. Erre általános érvényű szabályokat nem áliithatuuk fel, mert a munkahelyiségek hőmérsékére a munkáslétszám, a munkafolyamat természete és a gépek gyakorolják a legkülönfélébb befolyást. Főszabály
