Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Munkásvédelem és többtermelés

Munkáséin ÁMMle Vagyis, ha arra törekszünk, hogy minden munkás csak arra a pályára lejthessen, amely ai «• egyéni képességeivel áll Összhangban. Ne mini eddig, a puszta véletlen vagy M ** igyekezel, hogy minél gyorsabban liiHhou keresethez, hanem cgyescgyedül az a racionális szempont irányitsa a munkátftlöltel a pályaválasztás lelelósséglelies órájában, vájjon valóban birtokában van-e azoknak a testi és lelki képességeknek, amelyekkel azok az igények ét követelmények, amelyeket a munka a munkások egyénisége (ügyesség, intelligencia, ötletesség, képzelőtehetség, stb) iránt támaszt, a legsimábban ét anélkül, hogy a munkásban a korai lelki csömör keletkezhetnék, megvalósíthatók-e vagy sem ? Ügy képzeljük ml magunknak a pályaválasztás eme reorganizációját, hogy ezentúl az üzemek és a munkafolyamat sajátos természetét, gyakorlatból, alaposan ismerd mérnökök és orvosok vegyék beható szakvizsgálat alá a munkásjelölteket és lássák el szakszerű útbaigazítással. Mert csak ily módon állhatjuk útját annak a sokféle testi-lelki visszásságnak, amely beigazoltképen egyedül onnan ered, hogy a munkások a legtöbb esetben ötletszerűen lépnek valamely foglalkozásba, amelyet, mivel arra képességüknél fogva reá nem termettek, előbb-utóbb, könnyű szívvel otthagynak s akaratlanul bár, állandóan szaporítják a tanulatlan munkások és munkanélküliek amúgy is óriási táborát. Csak akkor, hogyha ily szakemberek fogják irányítani a pályaválasztást, lesz mód arra is, hogy a munkapiac zavarain és a munkanélküliség csökkentésén felül, még azok az egészségügyi bajok (súlyos csontvázelváltozások, lúdtalp, gacsos térd, gerincoszlopelferdülések, a sérvek, szembántalmak és idegbetegségek), amelyek éppen az ifjúmunkások körében azért oly gyakoriak, mivel azok szervezete teljesen kifejlődve még nincsen, legyenek ezentúl megelőzhetők és kiküszöbölhetők. Ez az eszme csak azoknak tűnhetik fel merésznek vagy kivihetetlennek, akik még nem tudják azt, hogy külföldön, különösen Amerikában, Angliában és Németországban, már is ily irányban módosult a pályaválasztás s hogy egyfelől Taylor, másfelől Bernays, tiinke, Münsterberg, Piorkorovszki személyéhez fűződik a nagy érdem, hogy éppen a többtermelés érdekében, párhuzamosan az üzemek műszaki fejlesztésével, a munkások testi alkatára és azok szellemi képességeire is tekintettel vannak már ott. Németországban, ahol a szociális haladás iránt rendkívül fogékony a közönség, de egyúttal mindig arra is ügyeltek, hogy csak azok a szociálpolitikai óhajok valósuljanak meg, amelyeknek életrevalóságát és értékét a tudomány előzetesen már igazolta, ma már nagy tábora van azoknak, akik a munkajelölteknek »psychotechnikai* megvizsgálását követelik azért, hogy ennek az eredménye tartassák szem előtt akkor, amidőn a pályaválasztás elé került munkásjelölteknek adnak tanácsot Hamburgban és Berlinben külön intézmények állnak a »psychotechnikai« kutatás szolgálatában és a háború előtt nagy költséggel Berlinben létesített *Kaiser Wilhelm Institut für Arbeiterphysiologíe* már több értékes közleménye tanúskodik arról, hogy a német munkaérdekeltség a munkásvédelem terén egészen új irányba készül haladni, Abban a legszebb reményekre jogosító irányban, amely az emberi erőt, akárcsak a géperőt, szigorúan tudományos alapon vizsgálja és amely az elfogulatlan tudomány segítségével akarja megismerni a határokat, amelyek között az emberi erő tőle telhetőleg legtöbbet produkál ugyan, de egyben biztosan megóvható a korai kimerüléssel vagy időelőtti megrokkanással járó nagy veszedelmektől. Amily észszerű és szükséges tehát, hogy az egészségügyi munkás' védelem mér a pályaválasztás Ideiében vegye kezdetét, éppoly biztoshogy mindaz a haszon és előny, amely a munkásvédelem határainak ezen flóbbrrtolásából keletkezhetnék, javarészben megsemmisülne, hogyha ezen-