Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - A munkásbiztosítás kiépítése

jl«n éi rmhtrif régi rendelkezések aUpján egy. IW. lüllua I. éa 1914. év vége k6/6tl eUrenvrdeti balesetből kifolyólag élveinek Iáradékor. az élvezett járadék 100",-él, akik 1915-iHfit elszenvedett balesetből élveznek járadékot, az élvezett Mtadék ?»Vál. akik 1916-ban elszenvedett balhétből élveznek járadékot, az elvezett járadék 50*/**4i, éa végül, akik 1917 -l*. évben elszenvedett balesetből .•tve/nek Mwt'koi, az éfve/ett járadék 2V/-«t kapták járadékpétlék címén. Ha a balesetet szenvedettet különböző evekben több baleset érte, a járadeknótlék azon fentkdxert időtartamra meghatározott «".-o$ kulcs szerint áltoplundö meg, amely Időtartamon belül elszenvedett baleset előtti kereset vétetett u 0>»*kCvelke/mény kártalanitása alapiául. A láradékpótlékot az arra jogosullak 1919. március 30-ától kapják, és padig havi járadékukkal együtt, havi előleges részletekben. láradékpőtlékot természetesen nemcsak az Országos Munkásbiztosító Pénztár köteles adni az általa kártalanított balesetekből járadékot élvezőknek, de kötelesek megadni, - természetesen ugyancsak az általuk kártalanított balesetügyekben - mindazok a vállalatok, illetve intézmények is, amelyeket az Országos Munkasbiztositö Pénztárra) való biztosítási kötelezettség alól az idők folyamán tételes intézkedések kiemeltek. Kötelességük ezeknek is az 1907. július l-e után alkalmazásukban elszenvedett balesetekből kifolyólag tőlük járadékot élvezőknek a iáradékpóllékot ugyanoly feltételek mellett, ugyanoly összegben és ugyanoly módon nyújtani, mint ahogyan élveznék a szóbanforgó járadékosok a járadékpótlékot az esetben, ha azt a balesetet az Országos Munkásbiztosító Pénztár kártalanította volna. Az Országos Munkásbizto&ítő Pénztárnál eddig 603 sérült, 179 özvegy. 307 gyermek és 20 szülő jelentett be igényt a járadékpótlékra. Tagok éa családtagok segélyezése. Az Országos Pénztár a kormányzó lan.tes XXI. sz. rendeletében megadott egy évi betegségi segélyre vonatkozó kedvezményt kiterjesztette nem csupán a rendelet megjelenése után történt megbetegedési esetekre, hanem kimondotta azt is, hogy a kedvezményben részesí ^enl kívánja azokat a tagokat Is, akik a 26 heti segélyezési időtartamot március jO.-lka elótt pár nappal kimerítették. Az ily tagoknál azonban az egy évi segélyeI ési időtartamba beszámítandó a már igénybevett 26k hét segélyezésen kívül az az dötartam is, amelyet az illető tag március 30-ika előtt segélyezésen kívül töltött. Terheaaégi segély kifizetése. Az Országos Pénztár elnöksége kimondotta, hogy a terhes nötagnak terhességi segélyre jogosultsága van akkor is, ha terhes állapota folytán a munkát már a 9 hónapot megelőző időpontban (pl. a 7 -ik hónapban) kénytelen abbahagyni. Megállapította az elnökség azt is, hogy ha a terhességi segélyre való jogosultság megnyílta előtti munkára való képtelenség betegségi, kóros tünetekkel is jár, akkor e munkaképtelen betegség tartamára - a terhességi segélyre való jogosultság megnyíltának időpontjáig is — táppénz fizetendő. Közalkalmazott nötagok gyermekágyi segélye. Az Országos Pénztár elnöksége kimondotta, hogy a közalkalmazásban levő női tagok szülés esetén megkapják a gyermekágyi segélyt akkor is, ha a segélyezés ideje alatt fizetésüket megkapják. Élelmezés megjavítása a gyermekágyas anyáknál. A Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár előterjesztést tett a Forradalmi Kormányzótanácshoz, hogy a teherben tévő anyáknak terhességük utolsó hetében, valamint a szoptató nőknek oly mennyiségű élelmiszert szolgáltassanak ki, mint amily mennyiséget a nehéz testi munkát végző munkások kapnak. A nagyobb fejadagban a pénztár nem csupán a pénztárnál biztosított tagokat kívánja részesíteni, hanem általában minden terhes, illetve szülőnöt, mert a gyermekgondozásnál nem lehet különbséget tenni gyermek és gyermek között. N Táppénzkif izetö-helyek létesítése. A kormányzótanács rendelkezése folytan a Dudapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztárnál biztosított munkások száma letenu-kenven megnövekedett. A taglétszám megnövekedése szükségessé tette, hogy a pénztár rendelőintézeteinek számát szaporítsa, de szükségessé tette azt is, hogy a pénztár ügykezelése a szükséghez mérten decentralizáltassék. Az újabb