Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - A gyermekügyi biztosságok

MunU.isúgyt Sxemtt mentő otthonok, amelyekben a gyermekek addig maradnak, amíg ügyük a gyermekbiztos elé nem kerül. A gyermekbiztosság az eset tudományos előkészítése után igen széleskörűen intézkedhetik aszerint, hogy javítható, vagy javíthatatlan gyermekről vagy fiatalkorúról van szó. Az esetek igen jelentékeny hányadáoan pedig javitó intézkedés nem is szükséges, mert a probléma valamely pénzbeli vagy természetbeni segélyezéssel, egészségügyi, vagy közönséges értelemben vett nevelőintézetbe való elhelyezéssel, gyógykezeléssel vagy új milieu megadásával elintézhető. Az utóbbi esetekben a gyermekbiztosság közbenjár illetékes hatóságoknál a megfelelő intézkedés érdekében. Ahol a baj forrása a különben megfelelő környezet tudatlansága, ott a gyermekbiztosság feladata a szülők, vagy a nevelők, vagy más gondozók felvilágosítása. A javítható gyermekekkel szemben alkalmazhat pedagógiailag megengedett fenyítéseket és szükség esetén a gyermek mellé nevelő felügyeletet rendel ki. Oly esetekben azután, amikor a gyer iek családi elhelyezése nem lehetséges, vagy nem kívánatos, mint végső eszköz ál elő a nevelőintézetek igénybevétele. A rendelet ötféle intézményt statuál. Kettőt a javíthatók részére aszerint, hogy gyermekekről, vagy serdültekről van szó A gyermekek intézeteit átmeneti otthonoknak, a serdülteícéit munkára nevelő intézeteknek nevezi. A javíthatóságnak a rendelet szerint a testi és szellemi épség a kritériuma. A munkára nevelés gondolata megvan már az eddigi javítóintézetekben is, azonban ott nem annyira munkára nevelés folyt, mint inkább közönséges kapitalista kizsákmányolás, amelynek keretében a dolgozni tudók mellett dologra kényszerítették és pedig sokszor ugyanazon követelménynek mellett a testileg vagy szellemileg beteg fiatalkorúakat is. A szocialista társadalmi rendben természetesen kizsákmányolásról nem lehet szó. A rendelet helyes újítása az, hogy a kiválogatott munkaképes fiatalkorúaknak megadja a lehetőséget komoly szakmát tanulva, az életben elhelyezkedésre. Ami a javíthatatlanokat illeti, a rendelet háromféle intézetről gondoskodik és pedig külön intézetről történik gondoskodás a gvengeelméjüek és gyengetehetségüek, külön az erkölcsi fogyatkozásban szenvedő idegbetegek és végül külön a közveszélyesen számára. Ezekben az intézetekben nyilván a gyógypedagógia jut majd a legfontosabb szerephez. • A proletárdiktatúra végtelen súlyos körülmények között vene át az ország kormányzását. Helyes és helytelen, gyakorlati értékű és kivihetetlen eszmék tömkelege 4rad elő, szűk lehetőségek között harcolva a megváló 8Íthatóságér(. Ebben a küzdelemben sok szellemi és anyagi erő és munkakészség pazarlódik el. Áll ez a gyermekvédelem terén is. Az ügv érdeke iránt tartozó őszinteséggel meg kell mondanunk, hogy a gyermekvédelmi kaoban eddig az egyetien igazán szilárd pontnak az igazságügyi gyermeke te met látjuk és naqyon kívánatosnak tartjuk, hogy az igazságügyi gftwek védelem a rendelkezésre ma álló lehetőségeket a maga jól megfontolt es értékklmélő módszereivel alaposan kiaknázva igyekeznék a rendeletbe lefektetett rendszert mielőbb kiépíteni. Mindenekelőtt a gyermekmentő otthonok és megfigyelő átmeneti ott honok kiépítését tartjuk szükségesnek, mert ezek hiányában ntMtn*sv*b értékét veszti.